A Brüsszelben lefolytatott költségvetési vita előtt David Cameron minden kertelés nélkül fejezte ki nemtetszését az Európai Unió politikája és ügyvitele iránt, bejelentette, hogy országa tagsági feltételeit újratárgyalják, és még 2017 előtt népszavazásra bocsátják, hogy ennek az eredményétől függően kilépjen-e Nagy-Britannia az unióból. A kommentátorok javarésze akkor úgy vélte, hogy Cameron miniszterelnök ezzel alaposan meggyengítette tárgyalópozícióját a költségvetési vitában. Egy francia lap pedig egyenesen ezt kérdezte: "Miért figyeljünk oda egy olyan ország véleményére, amelyik 2017 után talán már nem is lesz tagja az uniónak?"

Végül azonban a franciák húzták a rövidebbet. A brit kormányfő igen fáradtan és álmosan, de diadalittasan tért haza a több mint huszonnégy órán át egyfolytában tartó brüsszeli vitáról, és arra bíztatta a briteket, hogy osszák meg vele az örömet, hiszen Nagy-Britannia milliárdokkal kevesebbet fog fizetni évente a közös kasszába, mint amennyit a tavalyi tervezet előírt volna számára.

Az elemzők azonban óvatosságra intenek David Cameron győzelemittassága láttán, ugyanis jóllehet, sikerült elérnie, amit senki másnak az Európai Unió eddigi történelme során első ízben készülnek visszavágni a költségvetést. De a brit évenkénti hozzájárulás még így is több lesz, mint eddig volt.

Az feltétlen pozitívum - mondják az elemzők -, hogy David Cameron ügyes diplomáciai előkészítésének köszönhetően Németország ezúttal nem a franciák, hanem az angolok javaslata mellé állt. A diadalérzete átragadhat a kormányzó konzervatív párt táborára, de ez azután azt eredményezheti - írja a neves politikai kommentátor, James Kirkup -, hogy Cameron miniszterelnök a brit uniós tagsági feltételek újratárgyalásakor is hasonló keménységet mutat, és egyszer csak vége szakad a németek türelmének.

Merkel elégedett

Angela Merkel úgy vélte, megérte a fáradság, mert a döntés a gazdasági befektetések számára biztonságot nyújt és ezáltal szavatolja Európa cselekvőképességét. A kancellár hétvégi nyilatkozatában kiemelte, hogy az elkövetkező hét évre kidolgozott költségvetés-tervezet a korábbinál jóval nagyobb összeget különít el a fiatal nemzedék jövőjének biztosítására.

Angela Merkelt köztudottan nyugtalanítja, hogy számos uniós tagállamban a fiatalok számára fokozódó problémát jelent az elhelyezkedés. Alighanem ezért méltatta meleg szavakkal a tervezet azon tételét, amely 6 milliárd eurót helyez kilátásba a 25 év alatti munkakeresők gazdasági beilleszkedésének elősegítésére.

A kancellár hangsúlyozta, hogy az alkudozás során nem csupán Németország érdekeit tartotta szem előtt és elismerte azt is, hogy Berlin a jövőben a jelenleginél többet fog fizetni az uniós kasszába, de ez - mint fogalmazott - elsősorban a német gazdasági töretlen növekedésre vezethető vissza.

A brüsszeli döntést a német sajtó szinte egyhangúlag üdvözölte. A cikkek zöme nem titkolta, hogy ujjongásra nincs ok, és a hangulat is jobb volt a múltban, mert - mint a müncheni Süddeutsche Zeitung kommentátora megállapította -, lényegében nem történt más, mint az, hogy a gazdagabb tagországok belementek a szegényebbek fokozottabb támogatásába, mégis, a költségvetés-tervezet elfogadásánál nem annyira a pénz elosztása, hanem az Európai Unió összetartása vezette az állam- és kormányfőket, ez pedig sikernek számít a jelenlegi helyzetben.