Karácsonykor a német vasút szóvivője bejelentette, hogy a belügyi szervekkel tárgyalásokat kezd a térfigyelő kamerák sűrűbbé tételéről a pályaudvarokon. A szóvivő megelégedéssel nyilatkozott, hogy az ünnep előtti csúcsforgalom gyakorlatilag zökkenőmentesen zajlott, az utasok jelentősebb késések nélkül értek célba és biztonságuk sem forgott veszélyben.

Ez utalás volt arra az ünnep előtt elhangzott fenyegetésre, amelyben szélsőséges iszlám erők merényletet helyeztek kilátásba Berlinben és több más nagyvárosban. A vasút - a belügyminiszterrel egyetértve - helyesli a térfigyelő kamerák olyan módon történő felszerelését, hogy rajtuk keresztül időben megelőzhetővé váljanak az erőszakcselekmények, illetve könnyebben kézre keríthessék ezek esetleges elkövetőit. A nyilatkozat összefüggésben áll a hónap elején megkísérelt bonni merénylettel, amelynek egyik gyanúsítottját a térfigyelő kamera ugyan rögzítette, távozását azonban a tett színhelyéről már nem lehetett pontosan követni, mert az egykori nyugatnémet főváros pályaudvarának forgalmát jelenleg csak két kamera ellenőrzi.

A történtek után a belügyminiszter a kamerák számának növelését szorgalmazza, azonban nemcsak az ellenzék, hanem a kisebbik koalíciós partner, a Szabaddemokrata Párt is más megoldást javasolt.

A lakosság viszont - mint az Infratest közvélemény-kutató intézet kimutatta - szívesen látná a videokamerák felszerelését, mert már a berlini földalatti vasút peronjain történt huligánakciók tetteseinek kézre kerítésében is igen komoly segítséget nyújtottak a rendőrségnek.

A civil ruhás rendfenntartók számának növelését szorgalmazó ellenzéki javaslatokkal szemben a lakosság 81 százaléka vélte úgy, hogy a közterek biztonságát elsősorban a térfigyelő kamerák felszerelésével lehetne lényegesen javítani.