Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Mi legyen az egészségbiztosítók profitjával?

Óriási többletbevételre tettek szert a németországi egészségbiztosítók a közelmúltban, jórészt a munkanélküliség jelentős visszaszorulása miatt. Az egészségügyi miniszter ezért úgy véli, hogy az összeg egy részét visszautalhatják a járulékfizetők számlájára.

Lapértesülések szerint az egészségbiztosítók tavalyi bevétele jóval meghaladta az eredetileg számítottat. A berlini egészségügyi minisztérium is megerősítette, hogy közel 30 biztosító intézet több millió euró többlettel rendelkezik.

Mielőtt engedélyezték a magánbiztosítókat, Németországban csupán államilag szabályozott egészségbiztosítási rendszer volt. Az alkalmazottak ma választhatnak az állami ellenőrzés alatt álló és a magánbiztosító intézetek között, amelyeknek kínálata - a járulékok összegétől függően - jelentősen eltér egymástól.

Míg azonban a magánbiztosítók a havi díj befizetésének elmaradása esetén bárkit kizárhatnak, az államilag ellenőrzött biztosítók kötelesek a munkanélküliek egészségügyi ellátásának fedezésére is. A járulékok összegének megállapításába a kormánynak is beleszólása van, sőt, ha a magánbiztosítók költségvetésében hiány mutatkozik, az egészségügyi minisztérium a segítségükre siet a mérleg kiegyenlítésében. Így szinte magától értetődik, hogy többletbevétel esetén sem dönthetnek egyedül a milliók felhasználásáról.

Daniel Bahr egészségügyi miniszter mai tájékoztatóján azt mondta, hogy helytelen lenne, ha a tavaly befolyt többlet milliókat csupán tartaléknak tekintenék. Szerinte az összeg egy részét vissza kellene utalni a biztosítást fizetők számlájára. Ugyanakkor ő is elvetette az általános járulékcsökkentés lehetőségét. Egy-egy alkalmazott átlagosan bérének 15 százalékát fordítja egészségbiztosításra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×