Miközben Írország további eladósodását nemzetközi mentőcsomaggal akadályozzák meg, és hasonló veszély fenyegeti Portugáliát és Spanyolországot, az eurózóna Központi Bankjának első embere értésre adta: ne csak a banktól várják a válságkezelési lépéseket.

Az EKB eddig is vásárolt állampapírokat, és Jean-Claude Trichet azt mondta, hogy nem állítja le a rendkívüli segélynek ezt a formáját. Riportereknek azonban elmondta: az EKB nem vesz olyan nagy mennyiségben kötvényeket, mint ahogy az érintett kormányok azt szeretnék.

A bank két elemből álló stratégiát dolgozott ki: egyrészt folytatta a portugál és ír állampapírok vásárlását, de jelezte, hogy az adott államoknak kell a legtöbbet tenniük költségvetéseik egyensúlyba hozásáért.

Elemzők azt mondták, hogy az EKB az óvatos segélyezéssel elhúzza a válság megoldását, és előfordulhat, hogy még mindig közbe kell lépnie, ha a politikusok nem tudnak megbirkózni a helyzettel. Azt is elismerték, hogy Trichet nem is hisz a gyors megoldásban. A bank túlzott beavatkozása csökkentené a politikai vezetőkre nehezedő nyomást, hogy végrehajtsák megszorító programjaikat és Trichet nem akarja, hogy a bankot egyfajta mentőövként kezeljék.

Az EKB mérsékelt közbelépése azonban valamiképp segített Portugáliának, Írországnak és Spanyolországnak: a tíz éves papírok utáni hozamok - azaz az általuk fizetendő kamatok - fél, illetve egyötöd százalék közötti mértékben csökkentek. Trichet igyekezett megnyugtatni az eurózóna tagállamait, hogy 2011 első negyedévében fix kamatozású, rövid lejáratú hiteleket garantál nekik. Azt viszont nem volt hajlandó elmondani, hogy több állampapírt vásárol-e, mint korábban.

Trichet egyik várható utódja, Axel Weber a német Bundesbank elnöke még a korlátozott állampapír-vásárlást is ellenzi és a program leállítását követelte.