eur:
413.39
usd:
391.72
bux:
78795.62
2024. november 28. csütörtök Stefánia

Miért nem védi senki a keresztényeket?

Szokatlanul éles hangú nyilatkozatban tiltakozik a franciaországi zsidó cégvezetők és szakemberek szövetsége a keresztényeket a világban, elsősorban Irakban és Pakisztánban érő folyamatos támadások ellen.

"Semmilyen erőteljes elítélést, semmilyen meghatódottságot nem tapasztalni e barbár cselekedetek kapcsán" - olvasható a közleményben, amelynek szerzői az iraki keresztényeket ért támadás kapcsán azt hangsúlyozzák, hogy fordított esetben, ha keresztények követtek volna el hasonló gyalázatot muzulmánok ellen, az egész francia politikai és média elit tiltakozott volna - természetesen joggal, teszik hozzá. Majd úgy folytatják: azt még elképzelni sem merjük, mi történne, ha a támadók izraeliek lettek volna.

A nyilatkozat készítői végül felteszik a szerintük kifejezetten súlyos kérdést: azért van-e ekkora csend, mert az áldozatok keresztények, a támadók pedig muzulmánok?

Amint arról az InfoRádióban korábban beszámoltunk, a francia közvéleményt egyre jobban foglalkoztatja a világban megnyilvánuló keresztényellenesség, és a problémáról a baloldali sajtó is egyre gyakrabban cikkezik. A paradoxon azonban az, hogy a keresztényeket nemcsak külföldön, hanem Franciaországban is rengeteg, igaz, nem fizikai jellegű támadás éri.

Francia földön alapvetően a katolikusokat zaklatják, elsősorban az egyházzal és a pápával ideológiai okok miatt szemben álló értelmiségiek, és a jelenség súlyosságát jól mutatja, hogy nemrég egy zsidó származású filozófus, az egyik leginkább nonkonformista értelmiséginek tartott Bernard-Henri Lévy vette védelmébe XVI. Benedeket és XII. Piuszt. A filozófus az olasz Corriera della Serának írt cikkében nem kevesebbet állít, mint hogy a két egyházi vezetőt bírálói valójában bűnbakként kezelik, és elképesztő rosszhiszeműséggel viszonyulnak hozzájuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kormánybejelentés: plusz hat hónap a lakossági kamatstopnak
Kormányinfó

Kormánybejelentés: plusz hat hónap a lakossági kamatstopnak

Pénteken Orbán Viktor bejelenti, ki lesz az új jegybankelnök. A kormány aggódik Oroszország és a NATO konfliktusa miatt, idehaza viszont nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást - derült ki a Kormányinfón. Gulyás Gergely reagált a feljelentéséről szóló közlésre, ahogy az izraeli kormányfő meghívására irányuló kérdésekre is. Üzent továbbá a távozó David Pressman amerikai nagykövetnek.

Kórházi adósságok: nincs fedezetük az intézményeknek, sorra dőlnek be a beszállítók is

Az Orvostechnikai Szövetség tájékoztatása szerint október végén 120 milliárd forint volt az egészségügyi intézményrendszer lejárt tartozásállománya, miközben idén már volt egy több mint 100 milliárdos adósságrendezés. A szövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta: a kórházak a következő hetekben 40 milliárd forintos állami támogatást kapnak, ez a fennálló adósságnak kevesebb mint egyharmadát fedezi.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.28. csütörtök, 18:00
Demeter Szilárd
a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke
415-ig ütötték a forintot az euróval szemben a kormány bejelentései után

415-ig ütötték a forintot az euróval szemben a kormány bejelentései után

Tovább esett a forint a csütörtöki kereskedésben, délelőtt egészen 415-ig ütötték az euróval szemben, ami új kétéves forintmélypontot jelentett. A forint esése napok óta teljesen kilóg a régiós devizák trendjéből, így a forint új történelmi mélypontra bukott a lengyel fizetőeszközzel szemben. Délelőtt aztán hirtelen erősödött kicsit a forint 414-ig. A magyar devizát a jegybankelnök-választás körüli bizonytalanság és a globális geopolitikai helyzet, különösen az Oroszországot sújtó, a magyar gázvásárlásokra is kockázatot jelentő szankciók is nyomás alatt tartják, miközben elemzők taktikai vásárlási lehetőségeket is látnak a magyar devizában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×