A díjat az MTA elnöke adta át. Pósfai Mihály emlékeztetett, hogy a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj története önmagában is figyelemreméltó, mivel az Akadémia 1902-ben Bolyai János születésének 100. évfordulóján alapította. Az alapítók szándékai között a matematikai Nobel-díj hiányának eszmei pótlása is szerepelt – tette hozzá.

A díjjal ötévente, az előző 15 évben megjelent, áttörő eredményeket és új módszereket bemutató matematikai monográfiát ismernek el – közölte az MTA elnöke.

Hozzátette: a könyv bárhol, bármilyen nyelven születhetett, emellett a szerző korábbi munkásságát is figyelembe veszik. Az elismeréshez 25 ezer dollár és az eredeti minták alapján készült érem is tartozik.

Az elnök elmondta: különösen szépnek tartja, hogy ez a díj egy könyvet állít a középpontba, egy olyan munkát, amelyben sok év kutatása áll össze, és amelyből mások megtanulhatják, hogyan lehet tovább haladni.

Kifejtette, hogy Kollár János és munkatársai módszereivel korábban megoldhatatlannak tűnő problémákra találtak megoldást. A könyv több évtized munkáját fogja össze és eszközöket ad más matematikusok kezébe további kérdések megválaszolásához – hangsúlyozta.

A méltatás szerint Kollár János fő kutatási területe az algebrai geometria, ezen belül különféle témákkal foglalkozott, mint például a biracionális geometria, valós varietások topológiája, Kähler-Einstein-metrikák létezése, a Nash-sejtés vagy a Hodge-sejtés.

Kollár János a kortárs algebrai geometria egyik legnagyobb hatású kutatója, munkássága meghatározó szerepet játszott a tudományterület fejlődésében – hangsúlyozza a méltatás.

Az ünnepségen Kovács Sándor, a Washingtoni Egyetem professzora Kollár János munkásságát és annak tudományos jelentőségét mutatta be Szinguláris: Kollár János egyedi munkássága és hatása az algebrai geometria fejlődésére címmel, majd Kollár János Melyik felületek építhetők fel körökből? címmel tartott előadást.