Egy nemzetközi kutatókból álló csoport a NASA James Webb űrteleszkópja által a korai univerzumról készült képeket tanulmányozta, azon belül is egy, a Cet csillagképben, a Földtől több milliárd fényévnyire található rejtélyes vörös foltot vizsgált.

Felfedezésük szerint az ősrobbanás után alig 660 millió évvel keletkezett objektum – a MoM-BH*-1 a teleszkóp képarchívumának legvörösebbje volt – egy feketelyuk-csillag, amely nagyjából akkora, mint a Naprendszerünk, és vörösen fénylik.

Bár egy hatalmas csillagra hasonlít, 100 milliárdszor több energiát bocsát ki, mint amennyit bármely ismert csillag képes előállítani. Az energiatermelése sokkal közelebb áll a fekete lyukaknál megfigyelthez, ezért kapta ezt a kettős nevet.

A feketelyuk-csillag valószínűleg egy rendkívül sűrű gázfelhő, amelyet nem hagyományos magfúzió, hanem egy központi fekete lyuk működtet.

„Úgy gondoljuk, hogy a központi fekete lyuk százezerszer akkora tömegű, mint a Nap. És e fekete lyuk körül egy nagyon kiterjedt gázburok található, amely úgy néz ki, mint egy Naprendszer méretű csillag. Hatalmas” – mondta Rohan Naidu, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Kavli Asztrofizikai és Űrkutatási Intézetének ösztöndíjasa, a University of Hawaii munkatársa, a kutatócsoport egyik tagja az általuk lefuttatott szimulációk eredményéről.

Az objektum nagyon erőteljes piros fényt bocsát ki, ami egy bizonyos hullámhossz alatt teljesen el is tűnik, és bár a jelenség ismert (Balmer-törés), például a Vega, az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillagánál is, annak mintázata eltért a többi, eddig felfedezett objektumétól.

Az MIT közlése szerint ha a kutatóknak igazuk van, akkor sikerült megfejteni a Kis Piros Pontok (Little Red Dot – LRD) rejtélyét, amelyek a James Webb szinte minden, a mélyűrről készített felvételén láthatók. Ezek pedig vélhetően a galaxisok keletkezésében játszanak kiemelt szerepet – az elődei lehetnek az olyan szupermasszív fekete lyukaknak, mint amilyen például a Tejút központjában található.