Mint az Infostart is hírül adta a KSH adataira támaszkodva, az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 1,2, munkanaptényezővel kiigazítva 5,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól júniusban:

• az épületek építésének termelése 5,5 százalékkal kisebb,
• az egyéb építményeké 5,6 százalékkal nagyobb volt.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 22,1 százalékkal visszaesett, az egyéb építmények építése 28,3 százalékkal bővült. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 0,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésének növekedését az út, vasút építése alágazat 49,6 százalékos bővülése okozta, 33 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményének emelkedéséhez.

2026 első hat hónapjában az építőipari termelés volumene 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az adatokat elemezve Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban elmondta: havi alapon 3,9, éves alapon 1,2 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye, ami azt jelenti, hogy már a második hónapban vagyunk, amikor havi alapon visszaesés mutatkozik.

De nem akármelyik két hónap van mögöttünk.

„Május-júniusról beszélünk, lezajlottak a választások, kormányváltás történt, nyilván ez az egyik olyan tényező, amely visszafogja az ágazat teljesítményét, hiszen az építőiparban az állam jelentős megrendelő. Ilyenkor van egy kis leállás, lassulás, ez az ágazat különösen érintett” – mutatott rá, hozzátéve, azért a helyzet nem ilyen egyszerű, épp az épületek építésében és az egyéb építményeknél látható éves bővülés miatt.

Az egyéb építményhez tartoznak nagyobb arányban a kormányzati beruházások (utak, vasút), ahol jelentős növekmény volt.

A csökkenésre magyarázatot keresve elmondta még, hogy

• a cégek várják az uniós pénzeket, addig is halogatnak, várakoznak, a beruházások is kivárnak, hátha lesz támogatás, illetve
• az iráni háború is okoz bizonytalanságot, emiatt is halasztódhatnak beruházások.

Az év második felével kapcsolatban jelezte: a rendelésállományból nem lehet kiindulni, mert az 0,4 százalékkal csökkent, az új szerződéseknél viszont 41,9 százalékos a mínusz.

„Sok függ attól, hogy az új kormányzat hogyan áll a kérdéshez. Az uniós források mindenképp segíthetnek, pláne ha azokból lesznek új beruházások, és nem csupán korábbi beruházásokat számolnak el” – mondta.

A bérlekásépítés később jöhet képbe, mivel most indul a program – 2027 előtt nem is jelenik meg a számokban, a konstrukció sincs még kidolgozva, „van még tennivaló” a szakértő szerint.

Összességében tehát biztos, hogy idén nem az építőipar húzza a GDP-t, pedig az év a gyenge indulás (hideg január) után erős képet mutatott, a február és a március korrigált, még ha utána lassulás is kezdődött.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.