Most már hetek óta szinte lehetetlen a hajózás az európai nagy folyókon, köztük a Duna és a Rajna németországi szakaszain; utóbbi folyón picit jobb a helyzet: a megszokott 3-3,5 méteres helyett 1,10 méteressel lehet hajózni, míg a Duna 80-90 centis merüléssel járható, de ez nagyjából igaz a folyó magyar szakaszára is – mondta az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke

A helyzet annyira drámai, hogy a teherhajók szinte már üresen sem tudnak közlekedni, nemhogy áruval megrakodva.

Vagyis fizikailag nem tudnak közlekedni, hiszen fenékérintéssel – köznyelven szólva – zátonyra futnának, ráadásul a zátonyok most már nem csak egy-egy ponton, hanem hosszabb szakaszon fenyegetnek – tette hozzá Bencsik Attila.

Az említett folyókon történő teherhajózás szünetelése legfőképp a mezőgazdasági – és az ahhoz kapcsolódó, lásd műtrágya – termények piacát, illetve szállítását érinti, de az acélipart, kohászati gyárakat is sújtja, ugyanakkor a folyékony áruk piacán az olajszármazékok, gázolaj, benzinszállítások szintén leálltak, vagyis számos területen gondot jelent, ahol kiegészítő vagy pótló megoldásokkal az érintett árumennyiséget nem tudják leszállítani – magyarázta a szakértő.

A hajós szállítást közúton, vagy akár vasúton maradéktalanul nem kiváltható – szögezte le Bencsik Attila, aki szerint miután utóbbi eléggé lekötött, elsősorban a közúti szállítás, ami szóba jöhet, de ez inkább csak ahhoz elegendő, hogy adott esetben egy üzem ne álljon le teljesen. Annál is inkább, mert bár eléggé nagy méretbeli eltérések vannak a hajóknál – 1000-2000-3000 tonnásak is vannak –,

egy „átlagos” méretű hajót nagyjából 40-50 kamion képes kiváltani.

A kapacitáson túl az sem elhanyagolható, hogy a közúti szállítás jóval költségesebb – értett egyet a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Mint mondta, ennél kétféle többletköltség merül fel:

• az egyik a fuvardíjban jelentkezik,
• a másik a közúti fuvarozásnak az externális költségeiben, tehát az útterhelés, a levegőszennyezés, a zajterhelés kapcsán.

Mindazonáltal elég nehéz számszerűsíteni a különbséget, mert akkor lehetne pontosan megállapítani, ha egy kikötőtől kikötőig való szállításnak a költségét hasonlítanánk össze, viszont általában az árut be kell vinni a kikötőbe meg el is kell onnan szállítani – jegyezte meg, hozzátéve: ha csak kikötőtől kikötőig nézzük, nagyon durván két-háromszor drágább a közúti fuvarozás, fuvardíj oldaláról. Az extremális költségek oldaláról nézve pedig. ha a hajó egy egységnyi környezetterhelést jelent, akkor a vasút körülbelül két és felet, a közút az pedig attól függ, milyen járműről és szerelvényekről van szó, de 8-10-szeres környezetterhelést jelent – mondta.

Az alacsony vízállás természetesen nemcsak a Dunán és a Rajnán, hanem – több-kevesebb mértékben – Európa-szerte minden folyón gondot jelent és korlátozásokat okoz. A szakember kiemelte, hogy a Rajna, Majna és Duna – 3500 kilométeres hosszukkal – az európai vízútrendszer gerincét alkotja, összekötve az Északi-tengert a Fekete-tengerrel, de nem elhanyagolható például az Elba, ami a hamburgi tengeri csatlakozást szolgáltatja, vagy akár Nyugat-Európában a Szajna, stb. Gond egyedül azon a folyószakaszokon nincs, ahol megtartották a vizet és a vízlépcsők között a korábbival egyező merüléssel tudnak közlekedni a hajók. A Dunán is van erre példa, az osztrák szakasz, ahol most is két méter feletti merülésekkel tudnak járni a hajók – mondta.

Ami a Tisztát illeti, Bencsik Attila elmondása alapján szerencsésebb a helyzet, mint a Dunán, mert van egy kiskörei és egy tiszalöki duzzasztónk, vízlépcsőnk, ezáltal létezik a Tisza-tó, de a szerbiai szakaszon, Óbecsénél is van egy hajózsilip, ami visszaduzzasztja a folyót Szeged fölé, és a mostani körülmények között is több mint két méteres merüléssel lehet hajózni a Tiszát, dupla annyival, mint a Dunát.

Végül, de nem utolsó sorban azt is kiemelte a szakember, hogy még soha nem volt arra példa, hogy ilyen tartósan és ilyen alacsony vízállások következzenek be; általában augusztus végén, szeptembertől szokott az alacsony vízállásos időszak beköszönteni.

„Az idei év ebben is újat mutatott nekünk, és (…) én úgy látom, hogy augusztusban nem nagyon fog változni ez a helyzet”

– tette hozzá.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.