Infostart.hu
eur:
369.61
usd:
336.18
bux:
143135.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Napelemeket telepítenek egy házra.
Nyitókép: Sirisak Boakaew/Getty Images

Fordul a lakosság véleménye Európa jelentős „szénországában”

Egy Varsóban készült felmérés szerint egyre több lengyel számít arra, hogy az Európai Unió klímapolitikája és a megújuló energiaforrások fejlesztése hosszabb távon csökkenti majd az energiaárakat. A júliusában készített kutatás szerint már többen várnak árcsökkenést, mint drágulást az uniós klímapolitikai intézkedésektől.

A More in Common Polska legfrissebb felmérése szerint a lengyelek 44 százaléka úgy véli, hogy az Európai Unió klímapolitikája hozzájárul majd az energiaárak csökkenéséhez Lengyelországban, míg 43 százalékuk áremelkedést vár. Ez jelentős változás a tavalyi eredményekhez képest.

Egy évvel korábban még 51 százalék számított arra, hogy az uniós klímapolitika miatt drágul az energia, és csak 37 százalék gondolta úgy, hogy az árak csökkenni fognak.

Hasonló elmozdulás figyelhető meg a megújuló energiaforrások megítélésében is. A megkérdezettek 57 százaléka szerint a megújuló energiába történő beruházások hozzájárulnak az energiaárak csökkenéséhez, míg 31 százalékuk drágulást vár. Egy évvel korábban 54 százalék gondolta úgy, hogy ezek a beruházások olcsóbb energiát eredményeznek, 35 százalék pedig áremelkedéstől tartott.

A kutatás ugyanakkor azt is mutatja, hogy a lengyelek jövőbeli energiapolitikájában nem kizárólag a megújuló energiaforrásoknak szánnak fontos szerepet.

Az atomenergia szintén erős támogatottságot élvez.

Arra a kérdésre, hogy húsz év múlva milyen forrásokból kellene Lengyelországnak elsősorban energiát termelnie, a válaszadók 53 százaléka a megújuló energiaforrásokat, 47 százaléka pedig az atomenergiát jelölte meg. A szén támogatottsága jóval alacsonyabb: ezt az energiaforrást a megkérdezettek 26 százaléka említette. Ez ugyanakkor valamivel magasabb arány a tavalyinál, amikor csak 21 százalék választotta a szenet.

A számok összességében azt mutatják, hogy a lengyelek körében továbbra is erős az igény a kibocsátásmentes energiaforrások fejlesztésére, miközben az uniós klímapolitika megítélése is változik. Egyre többen látják úgy, hogy az energetikai átállás nem feltétlenül jelent tartósan magasabb költségeket, hanem megfelelő beruházásokkal akár az energiaárak mérséklődéséhez is vezethet.

A felmérés politikailag érzékeny időszakban készült. Lengyelországban vita zajlik arról, hogy tartsanak-e népszavazást az Európai Unió klímapolitikájáról. A referendumot Karol Nawrocki köztársasági elnök kezdeményezte. A kérdés azért is fontos, mert Lengyelország hagyományosan erősen támaszkodik a szénre, miközben az ország energiaellátásának átalakítása az európai klímapolitika egyik fontos eleme.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Gyengülni kezdett a forint, araszol a 370 felé

Gyengülni kezdett a forint, araszol a 370 felé

A decemberi amerikai kamatemelés esélye 19 havi csúcsra repítette a dollárt, az euró pedig ismét 1,10 dollár alá esett. A fordulatot a Federal Reserve legutóbbi ülésének jegyzőkönyve és Christopher Waller Fed-kormányzó nyilatkozata hozta, aki akár fél százalékpontos szigorítást is sürget. A forint a keddi és szerdai gyengülés után csütörtök reggel kissé erősödött, az euró 368,5, a dollár 336 forint alatt állt. A magyar deviza kilátásait az is rontja, hogy az MNB 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, de későbbi kamatcsökkentést is felvetett, így szűkülhet a forint kamatelőnye a dollárral szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×