Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Faragott kövek egy középkori templom falában.
Nyitókép: Unsplash

Egy lehetséges új magyarázatot találtak a középkori boszorkányjelekre

A kutatók szerint a templomok, épületek köveiben gyakran látható faragványok sokkal kevésbé spirituális okokból készültek, mint azt eddig feltételezték.

Középkori angliai épületeken gyakran feltűnnek olyan különleges ábrák, amelyeket úgynevezett boszorkányjelekként értelmeznek a kutatók. A kőbe vésett motívumok, mint például a hatlevelű rozettára emlékeztető hexafoil az elmélet szerint rituális jelképek, a gonosz erők elhárítását szolgálhattak – írja a Múlt-kor.

A Warwicki Egyetem építészettörténész-professzora, Jennifer Alexander azonban legújabb könyvében azt állítja, ez a fajta értelmezés téves, és a faragott ábráknak nincs misztikus jelentése, hanem a kőfaragó tanoncok geometriai gyakorlatainak maradandó lenyomatai lehetnek.

A professzor ezt a minták igen változó minőségével is alátámasztja, hiszen

ugyanazon az épületen egymás mellett láthatók sokkal ügyesebben és kevésbé precízen kivitelezett faragványok is.

Ez szerinte inkább tanulófeladatokra, semmint tudatos és szimbolikus ábrázolásra utal. Az alapvető geometriai szerkesztések gyakorlása különösen nehéz lehetett a kőfelületeken, ezért az inasok számára ezek a minták fontos képzési eszközként szolgálhattak.

A Stonemasons' Marks (A kőfaragók jelei) című kötetben megjelent új kutatást az English Heritage és a Historic England is egyaránt üdvözölte, ám hangsúlyozták, hogy a történelmi épületeken látható vésetek értelmezése továbbra is nyitott kérdés, amelyet a jövőbeli vizsgálatok pontosíthatnak.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×