Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Faragott kövek egy középkori templom falában.
Nyitókép: Unsplash

Egy lehetséges új magyarázatot találtak a középkori boszorkányjelekre

A kutatók szerint a templomok, épületek köveiben gyakran látható faragványok sokkal kevésbé spirituális okokból készültek, mint azt eddig feltételezték.

Középkori angliai épületeken gyakran feltűnnek olyan különleges ábrák, amelyeket úgynevezett boszorkányjelekként értelmeznek a kutatók. A kőbe vésett motívumok, mint például a hatlevelű rozettára emlékeztető hexafoil az elmélet szerint rituális jelképek, a gonosz erők elhárítását szolgálhattak – írja a Múlt-kor.

A Warwicki Egyetem építészettörténész-professzora, Jennifer Alexander azonban legújabb könyvében azt állítja, ez a fajta értelmezés téves, és a faragott ábráknak nincs misztikus jelentése, hanem a kőfaragó tanoncok geometriai gyakorlatainak maradandó lenyomatai lehetnek.

A professzor ezt a minták igen változó minőségével is alátámasztja, hiszen

ugyanazon az épületen egymás mellett láthatók sokkal ügyesebben és kevésbé precízen kivitelezett faragványok is.

Ez szerinte inkább tanulófeladatokra, semmint tudatos és szimbolikus ábrázolásra utal. Az alapvető geometriai szerkesztések gyakorlása különösen nehéz lehetett a kőfelületeken, ezért az inasok számára ezek a minták fontos képzési eszközként szolgálhattak.

A Stonemasons' Marks (A kőfaragók jelei) című kötetben megjelent új kutatást az English Heritage és a Historic England is egyaránt üdvözölte, ám hangsúlyozták, hogy a történelmi épületeken látható vésetek értelmezése továbbra is nyitott kérdés, amelyet a jövőbeli vizsgálatok pontosíthatnak.

Címlapról ajánljuk
Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Magyar Péter május 29-én adta át az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási nyilatkozatát az Európai Ügyészséghez, amelyet pénteken el is fogadott az uniós végrehajtó testület. Ám a lengyel tapasztalatok alapján a szervezet várhatóan csak 2027 első hónapjaiban kezdheti meg magyarországi munkáját. A csatlakozási folyamat több lépcsőből áll: a Bizottság határozatán túl ki kell jelölni a magyar európai ügyészt és a delegált ügyészeket, ami hónapokat vehet igénybe. Aggályos kérdés, hogy a hosszú átfutási idő nem ad-e lehetőséget a felelősségre vonás meghiúsítására, miközben a szervezet 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat. Az átmeneti időszakban a magyar ügyészségnek kellene együttműködnie az Európai Ügyészséggel, ám a meglévő munkamegállapodás csupán korlátozott, konkrét intézkedéseket nélkülöző kereteket biztosít ehhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×