Infostart.hu
eur:
366.69
usd:
327.64
bux:
142587.68
2026. október 7. szerda Amália
Faragott kövek egy középkori templom falában.
Nyitókép: Unsplash

Egy lehetséges új magyarázatot találtak a középkori boszorkányjelekre

A kutatók szerint a templomok, épületek köveiben gyakran látható faragványok sokkal kevésbé spirituális okokból készültek, mint azt eddig feltételezték.

Középkori angliai épületeken gyakran feltűnnek olyan különleges ábrák, amelyeket úgynevezett boszorkányjelekként értelmeznek a kutatók. A kőbe vésett motívumok, mint például a hatlevelű rozettára emlékeztető hexafoil az elmélet szerint rituális jelképek, a gonosz erők elhárítását szolgálhattak – írja a Múlt-kor.

A Warwicki Egyetem építészettörténész-professzora, Jennifer Alexander azonban legújabb könyvében azt állítja, ez a fajta értelmezés téves, és a faragott ábráknak nincs misztikus jelentése, hanem a kőfaragó tanoncok geometriai gyakorlatainak maradandó lenyomatai lehetnek.

A professzor ezt a minták igen változó minőségével is alátámasztja, hiszen

ugyanazon az épületen egymás mellett láthatók sokkal ügyesebben és kevésbé precízen kivitelezett faragványok is.

Ez szerinte inkább tanulófeladatokra, semmint tudatos és szimbolikus ábrázolásra utal. Az alapvető geometriai szerkesztések gyakorlása különösen nehéz lehetett a kőfelületeken, ezért az inasok számára ezek a minták fontos képzési eszközként szolgálhattak.

A Stonemasons' Marks (A kőfaragók jelei) című kötetben megjelent új kutatást az English Heritage és a Historic England is egyaránt üdvözölte, ám hangsúlyozták, hogy a történelmi épületeken látható vésetek értelmezése továbbra is nyitott kérdés, amelyet a jövőbeli vizsgálatok pontosíthatnak.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben Paks vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben Paks vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

Kármán András szerint kifulladt a korábban sikeres magyar gazdasági modell

A magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke termelésbe történő bevonása hajtotta, miközben a hatékonyság a régió legalacsonyabbjai között maradt – hangzott el Kármán András pénzügyminiszter előadásában a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×