Olyan gyorsan növekszik, hogy szó szerint ragyog egy bolygókezdemény, amit a chilei Magellan-távcsővel nemrég fedeztek fel.

Mint a hírrel kapcsolatban a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerzője emlékeztet, a csillagászok egyelőre csak nagy vonalakban képesek felvázolni a folyamatot. Azok a protoplanéták, amelyekből később a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló gázóriások lesznek, először a körülöttük lévő anyagot nyelik el, majd végül egész réseket tisztítanak meg a születésüknek helyt adó korongban. Azt a kevéske anyagot, amely ezekbe a résekbe áramlik, a születőben lévő bolygó az akkréció nevű folyamat során magára szippantja. Az viszont, hogy hol landol az anyag, és miként hat egymásra a gravitáció és a mágneses tér, még vita tárgya.

Laird Close (University of Arizona) és munkatársai a chilei 6,5 méteres Magellan-távcsőre szerelt új műszer, a MagAO-X felvételeinek elemzésekor fedezték fel a WISPIT-2b protoplanéta felfedezését.

Az égitest körülbelül ötször akkora tömegű, mint a Jupiter, és csupán 5 millió éves, vagyis csillagászati értelemben még csecsemő.

Az alapján, hogy milyen fényesen ragyog, a kutatók szerint nagyjából annyi anyagot szív magára egy évben, mint a Mars legnagyobb holdjának, a Phobosnak a százszorosa. Ez a folyamat nem tart örökké, mivel a korong maradványai végül annyira szétszóródnak, hogy a planéta éhen marad.

Ez mindössze a harmadik olyan bolygókezdemény, amelyet egyértelműen egy korongban találtak, és az első, amelyre egy korong gyűrűi közötti résben bukkantak rá.