Infostart.hu
eur:
382.72
usd:
328.01
bux:
0
2025. december 5. péntek Vilma
Nyitókép: nobelprize.org

Az immunrendszer szabályozásáért járt idén az orvosi-élettani Nobel-díj

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A test immunrendszerét szabályozni kell, különben megtámadhatja saját szerveinket. Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi 2025-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos úttörő felfedezéseikért, amely megakadályozza, hogy az immunrendszer károsítsa a szervezetet.

Immunrendszerünk nap mint nap több ezer különböző mikrobától véd meg minket. Ezek mindegyike másképp néz ki, és sokuk, egyfajta álcázásként, hasonlóságot mutat az emberi sejtekkel. Hogyan határozza meg az immunrendszer, hogy mit kell támadnia és mi ellen kell védekeznie?

Mary Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi, a 2025-ös orvosi-élettani Nobel-díjasok, a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos alapvető felfedezéseket tettek: azonosították az immunrendszer biztonsági őreit, a szabályozó T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy az immunsejtek megtámadják a saját testünket.

A T-sejtek működése (nobelprize.org)
A T-sejtek működése (nobelprize.org)

„Felfedezéseik döntő fontosságúak voltak az immunrendszer működésének megértésében, és abban, hogy miért nem alakul ki mindannyiunknál súlyos autoimmun betegség” – mondta Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke.

Az elismerésről kiadott tájékoztató szerint Shimon Sakaguchi 1995-ben az árral szemben úszott, amikor megtette az első kulcsfontosságú felfedezést. Akkoriban sok kutató meg volt győződve arról, hogy az immuntolerancia csak a potenciálisan káros immunsejtek csecsemőmirigyben történő eliminációjának köszönhetően alakul ki, egy központi toleranciának nevezett folyamaton keresztül. Sakaguchi kimutatta, hogy az immunrendszer összetettebb, és

felfedezett egy korábban ismeretlen immunsejt-osztályt, amely védi a szervezetet az autoimmun betegségektől.

Mary Brunkow és Fred Ramsdell a másik kulcsfontosságú felfedezést 2001-ben tették, amikor magyarázatot adtak arra, hogy egy adott egértörzs miért különösen érzékeny az autoimmun betegségekre. Felfedezték, hogy az egerekben mutáció van egy génben, amelyet Foxp3-nak neveztek el. Azt is kimutatták, hogy a gén emberi megfelelőjében bekövetkező mutációk egy súlyos autoimmun betegséget, az IPEX-et okozzák.

Két évvel később Shimon Sakaguchinak sikerült összekapcsolnia ezeket a felfedezéseket. Bebizonyította, hogy a Foxp3 gén szabályozza az általa 1995-ben azonosított sejtek fejlődését. Ezek a sejtek, amelyeket ma szabályozó T-sejteknek nevezünk, más immunsejteket figyelnek, és biztosítják, hogy immunrendszerünk tolerálja a saját szöveteinket.

Az újonnan felfedezett T-sejtek felismerik, ha az immunrendszer hibásan támad és lecsillapítják a beindult immunfolyamatot, így megakadályozva egy autoimmun betegséget (nobelprize.org)
Az újonnan felfedezett T-sejtek felismerik, ha az immunrendszer hibásan támad és lecsillapítják a beindult immunfolyamatot, így megakadályozva egy autoimmun betegséget (nobelprize.org)

A díjazottak felfedezései elindították a perifériás immuntolerancia területének kutatását, ösztönözve a rák és az autoimmun betegségek orvosi kezeléseinek fejlesztését. Ez

sikeresebb transzplantációkhoz is vezethet.

Az újfajta kezelések közül több jelenleg is klinikai vizsgálatok alatt áll.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta, a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját. Nem vagyunk még kint a vízből, de egy kevésbé feszült és kockázatos időszak előtt állhatunk. Ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Drónok veszélyeztették Zelenszkij életét, Ukrajna egyik legnagyobb városa ellen készül orosz offenzíva – Háborús híreink pénteken

Drónok veszélyeztették Zelenszkij életét, Ukrajna egyik legnagyobb városa ellen készül orosz offenzíva – Háborús híreink pénteken

Egy ír hadihajó több drónt észlelt Volodimir Zelenszkij repülőgépének útvonala közelében, az ukrán elnök Dublinba érkezésekor. A drónok pontosan akkor és ott repülhettek el, ahol az ukrán elnök útvonala az eredeti tervek szerint vezetett volna. Oroszország nagyobb offenzívára készül, azzal a céllal, hogy elfoglalják Odesszát és Mikolaivet, elvágják Ukrajnát a Fekete-tengertől – írta meg két orosz katonai elemzőre hivatkozva az orosz MK.ru. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×