A La Niña az El Niño ellentettje, egy időszakosan ismétlődő természeti jelenség, amely a trópusi Csendes-óceánban fordul elő és az átlagosnál hidegebb tengervizet eredményez. A jelenlegi semleges óceáni és légköri viszonyok után a Meteorológiai Világszervezet most a La Niña érkezésére figyelmeztet – mondta el az InfoRádió kérdésére Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója.

Az ENSO-jelenség egyértelmű hatása a trópusi területeken kimutatható a csapadékeloszlásban, tehát ott a korai veszélyjelző rendszereket is erre a jelenségre alapozzák. „Általában ez a hideg vízzel járó La Niña-fázis az elmúlt években kimutatható hatással volt a légköri nedvességre, tehát például a 2022-es globális aszályhoz hozzájárult, ugyanis a hidegebb tengervíz kisebb mértékű párolgást és szárazabb légkört eredményez, és ezzel egy időben a kisebb nedvességtartalmú légkörben a felhőzet mennyisége is kevesebb, tehát így erőteljesebb a napsugárzás, ez pedig hozzájárul, hogy hosszabb, melegebb időszakok alakuljanak ki” – mondta a kutató.

A trópusi Csendes-óceánon kialakuló La Niña hatását elnyomják, torzítják a Közép-Európa éghajlatát meghatározó nyugati szelek – tette hozzá az éghajlatkutató.

Az ENSO és a Kárpát-medence időjárását meghatározó cirkuláció között nagyon nehéz az egyértelmű kapcsolatot kimutatni. A most erősödő La Niña-fázis egyáltalán nem biztos, hogy egyértelmű hatással lesz a Kárpát-medence térségében az időjárási viszonyokra. Nagyon sok egyéb tényező is befolyásolja, hogy éppen milyen csapadékellátottság, illetve mennyire lesz hideg vagy meleg az ősz.

„Voltak olyan La Niña-helyzetek, amikor az átlagosnál csapadékosabb volt a nyár, de például 2022-ben globálisan aszályos állapot alakult ki, ez vélhetően a La Niña jelenségnek volt köszönhető” – hangsúlyozta Lakatos Mónika.

Az El Nino és a La Niña fázis nyomon követése azért is fontos, mert egy nagy területen kialakuló pozitív vagy negatív hőmérsékleti anomália a globális felszínhőmérsékletben is jelentős változást okozhat. Sokáig El Niño évek jöttek, tehát amikor nagy területen volt az átlagosnál jóval melegebb a tengervíz a Csendes-óceán trópusi területein. Azok voltak a rekordmeleg esztendők, most viszont, már a La Niña, illetve semleges fázisú években is az átlagosnál jóval magasabb volt a felszínhőmérséklet. Tehát az utóbbi évek magas globális felszíni hőmérsékletét az emberi tevékenység miatti hőmérsékletemelkedés okozta – mondta a kutató.

Vagyis az emberi hatás egyértelmű – foglalta össze a Hungaromet éghajlatkutatója.