Infostart.hu
eur:
362.95
usd:
325.36
bux:
143453.78
2026. november 9. hétfő Tivadar
Nyitókép: NPG Press/YouTube

Bámulatos felfedezés 9000 méteres mélységben – videó

Kínai és orosz kutatók még 2024-ben indítottak mélytengeri expedíciót, aminek a vége egy soha nem látott ökoszisztéma feltárása lett.

A világ legmélyebben található komplex ökoszisztémájára bukkantak kínai és orosz tudósok. Az élőlények 9533 méteres mélységben élnek, és kémiai reakciókból, vagyis kemoszintézissel nyerik az energiájukat. Ez kifejezetten hasznos, tekintve, hogy ebbe a zónába már semennyi napfény nem tud lejutni.

A szakemberek találtak már ilyen élőlényeket a tenger mélyén, 7000 méternél mélyebben azonban még nem keresték őket. A kutatók ezrét az úgynevezett hadal zóna élővilágát akarták alaposabban megvizsgálni, és kideríteni, hogy léteznek-e ott kemoszintézissel élő élőlények. A hadal zóna valahol 6 és 11 kilométeres mélység között helyezkedik el, így talán kevésbé meglepő, hogy a görög mitológiából ismert istenről, Hadészról, az alvilág uráról kapta a nevét.

A kutatók ennek a vizsgálatnak köszönhetően bukkantak a Kuril-Kamcsatka és a Nyugat-Aleut-árokban a fent említett ökoszisztémára, ami új kérdéseket vet fel az ilyen életformák ismeretével kapcsolatban. A tanulmányuk a Nature-ben jelent meg – számolt be a hvg.hu.

A csapat még 2024-ben indított expedíciót a két árokhoz. A Fentoucsö nevű kínai merülőhajóval összesen 23 merülést hajtottak végre: a mélyben nagyfelbontású videófelvételeket készítettek, üledékmintákat és biológiai mintákat gyűjtöttek, majd genetikai szekvenálást és kémiai elemzést végeztek, hogy képet kapjanak arról, milyen fajok vannak jelen, és hogyan élnek túl egy ilyen, finoman szóval is barátságtalan környezetben.

A vizsgálat során felfedezték, hogy élőlényekkel teli a zóna: találtak csőférgeket, kagylókat, csigákat, rákféléket (amphipodákat) és a soksertéjűeket is. A legmélyebben 9533 méteren észlelték a példányokat, és volt, hogy 5800 csőféreg volt egyetlen négyzetméternyi területen – összegez az IFLSceience.

A szerzők szerint ezeket a közösségeket hidrogén-szulfidban és metánban gazdag folyadékok tartják életben, amelyek a mély üledékrétegeken át utaznak az árokban. Itt a metánt mikrobák termelik a lerakódott szerves anyagból.

A kutatók úgy vélik, mivel a két árokhoz hasonló mélységek a világ más részein is előfordulnak, ez az ökoszisztéma elterjedtebb lehet, mint azt korábban gondolták.

Címlapról ajánljuk
Eltűnhet a természetes Balaton? Egyre nagyobb a felháborodás

Eltűnhet a természetes Balaton? Egyre nagyobb a felháborodás

A balatonberényi védett nádas elpusztítása újabb figyelmeztetés, hogy a tó ökoszisztémájának védelme továbbra sem élvez elsőbbséget a magánérdekekkel szemben. Az S.O.S. Balaton kampány azt várja a kormánytól, hogy rendeljen el átfogó vizsgálatot a Balaton természetes partjainak megóvása érdekében, szükség esetén akár már engedélyezett vagy megkezdett beruházások leállításával. Az InfoRádió Horányi Tibort, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének alelnökét kérdezte.

Krakkói lövöldözés: megszólalt a magyar külügyi tárca

A szombaton történt krakkói fegyveres támadás halálos áldozatai között nincs magyar állampolgár a Külügyminisztérium közlése szerint.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×