A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja a K2-18b nevű exobolygó légkörét tanulmányozva olyan molekulák jeleit észlelte, amelyeket a Földön élőlények termelnek – közölte a BBC.
A James Webb űrteleszkóp már másodszor detektált életre utaló anyagokat a bolygó légkörében, de a mostani felfedezés sokkal ígéretesebb a korábbinál. A csillagászok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy több információra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, valóban van-e élet a K2-18b bolygón. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem tudósa, a kutatás vezetője bízik benne, hogy hamarosan hiteles bizonyítékot találnak arra, hogy valóban van élet a távoli, a Földnél két és félszer nagyobb bolygón. A szakember szerint erre a következő egy-két évben minden esély megvan.
Kiss László csillagász az InfoRádióban elmondta: a K2-18b bolygót Kepler űrtávcsővel fedezték fel 2015-ben a második munka fázisában, ezért szerepel a nevében K2 jelzés, a 18-as szám pedig arra utal, hogy ezen a programon belül a 18.-ként megtalált égitestről van szó. Az exobolygó több mint 120 fényévnyire van a Földtől, és a Napnál jelentősen kisebb csillag, egy vörös törpe körül forog. A szakértő hozzátette: olyan messze van tőlünk a K2-18b, hogy ha valamikor a jövőben be is bizonyítják, hogy van rajta élet, illetve adott esetben kiderülne, hogy gondolkodni tudó élőlény él ott, akkor sem lehetne vele felvenni a kapcsolatot a jelenlegi tudásunk alapján.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója kitért arra is, hogy a James Webb űrtávcsővel megfigyelték azt is, amikor a bolygó a Föld irányából nézve átvonult a csillagkorong előtt. Mint fogalmazott, ilyenkor a csillagok fénye átszűrődik a bolygó légkörén, és ha a bolygó légkörében vannak molekulák, akkor lehet érzékelni az elnyelési vonalait, illetve színképvonalait. A csillagász felidézte, hogy a Cambridge-i Egyetem kutatói már két évvel ezelőtt bejelentették, hogy kimutatták a dimetil-szulfid nevű összetett molekula jelenlétét a K2-18b bolygón. Ez a szerves kénvegyület vízben oldhatatlan, színtelen, a merkaptánoknál kevésbé bűzös, de kellemetlen szagú, illékony folyadék, ami szénből, hidrogénből és kénből áll.
A dimetil-szulfid természetben való előfordulása a Földön jellemzően a tengeri algákhoz és fitoplanktonokhoz köthető, amelyek anyagcseréjük során egy másik vegyületből alakítják át. A tenger, óceán illatának egyik jelentős összetevője a dimetil-szulfid.
A legutóbbi, második vizsgálatnál a kutatócsoport már nemcsak dimetil-szulfidot talált, hanem dimetil-diszulfidot is kimutatott az exobolygón, ami ugyancsak szénből, kénből és hidrogénből tevődik össze. Kiss László megjegyezte: a Földön mindkét említett molekulát a földi élet számára alkalmas körülmények között jellemzően biológiai aktivitáshoz társítják. A helyzetet bonyolítja és
a 2023-as felfedezést némileg árnyalja, hogy a dimetil-diszulfidot azóta már élettelen környezetben, csillagközi molekulafelhőkben is kimutatták.
Kiss László szerint ezt alapul véve egyáltalán nem biztos, hogy az említett vegyületeket élőlények állították elő a K2-18b bolygón.
A csillagász kiemelte, hogy a Johns Hopkins Egyetem egyik tudósa a The New York Timesban úgy kommentálta a felfedezést, hogy „nem semmi, de nem több egy jelnél”. Ezzel arra utalt, hogy egyelőre nem lehet komoly következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy él-e valamilyen élőlény az exobolygón. A K2-18b-hez hasonló égitesteket egyébként a csillagászok „mini Neptunusz” fajtáknak hívják.
Kiss László hozzátette: a csillagászatban az ilyen planétákat hiceán bolygóknak nevezik, ahol vízből álló óceán van, az atmoszféra pedig hidrogénben gazdag. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint a K2-18b nagyon különbözik a Földtől és minden más bolygótól, ami a Naprendszerben található, ezért azt gondolja, hogy
rendkívül félrevezető azt híresztelni, hogy egyértelműen életjelekre bukkantak az exobolygón, bár megjegyezte, hogy kizárni sem lehet ezt a feltételezést.
Kiss László szerint további kutatásokra lesz szükség, már csak azért is, mert a szakma képviselői meglehetősen szkeptikusak magának a detektálásnak az egyértelműségével kapcsolatban is.