Az orosz–ukrán háború három éve alatt 230 millió tonna üvegházhatású gáz került a légkörbe. A harcok során erdők égtek el, termőföldek váltak használhatatlanná, vizek szennyeződtek be, és több száz állat-, illetve növényfaj került a kihalás szélére – olvasható a Klímapolitikai Intézet új tanulmányában.

"Több üvegházhatású gázkibocsátásért is felelős az orosz–ukrán háború: elsősorban a szén-dioxid, metán, illetve dinitrogén-oxid került a légkörbe" – mondta el az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Kovács Erik ismertette, hogy a legnagyobb arányban, az összes kibocsátás 35-36 százalékáért a katonai műveletek a felelősek. A harcok során keletkező kibocsátás évről évre nő: az első évben, 2022-ben 22 millió tonna, a másodikban közelítőleg 30 millió tonna, míg a harmadikban már 30,5 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházhatású gáz került a légkörbe.

A legnagyobb kibocsátást a kutató szerint a tankok, a vadászgépek, illetve más katonai járművek fosszilisüzemanyag-felhasználása okozza, de az európai fegyverek szállítása is nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki.

Az energia-infrastruktúra pusztulása, újjáépítés és erdőtüzek

Kovács Erik rámutatott, hogy számos olajfinomító, üzemanyagraktár és erőmű semmisült meg vagy károsodott jelentősen, és ezek is nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátással járnak. "Bár Ukrajnán kívül történt, az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása is óriási mennyiségű metánt juttatott ki a légkörbe, az Európai Unió háromhavi kibocsátásával egyenértékű volt a pár hétig tartó szennyezés" – emelte ki.

Körülbelül 27 százalékot tesz ki az összes kibocsátásnál az újjáépítést A háborúban megsemmisült lakóingatlanok, középületek, az infrastruktúra helyreállítása óriási mennyiségű építőanyagot igényel a kutató szerint, amelynek az előállításakor nagy mennyiségű szén-dioxid és dinitrogén-oxid kerül a légkörbe. Ez 62-63 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre tehető a három év alatt.

Nagy kárt okoznak az erdőtüzek is, amikor a katonai létesítmények bombázása vagy a különböző vezetékhálózatok szikrája tüzeket okozott. Kovács Erik hangsúlyozta, hogy Ukrajnában nagyon nehezen mozgósítható a tűzoltóság. Kisebb mértékben ugyan, de a menekültválság, illetve a polgári légiközlekedés főleg az első, illetve a második évben okozott jelentős kibocsátást a háborús területen.

A mezőgazdasági területek és a természetes vizek is szennyeződtek

Körülbelül 70-72 milliárd dollárnyi környezetvédelmi kárt okozott Ukrajnában a levegőszennyezés, a vízszennyezés és a talajszennyezés. „A talajszennyezés fő forrásai a harcok során keletkező nehézfémek, vegyi anyagok, üzemanyagok, robbanóanyag maradványok, illetve a robbanóanyagok, a lövedékek, rakéták és a harci járművek maradványai is jelentős mennyiségű nehézfémet, ólmot, higanyt, kadmiumot és rezet juttatnak a talajba” – fogalmazott a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója, hozzátéve, hogy a fel nem robbant lövedékek is szennyezik a talajt, illetve a vízkészletet.

A mezőgazdaság is nagyon jelentős kárt szenvedett Ukrajnában. Ennek oka a kutató szerint nem csupán a szennyeződés, hanem a bombatölcsérek, vagy a lövészárkok és a katonai járművek okozta talajszerkezeti kár is.

A FAO becslései szerint akár fél évszázadba is beletelik, mire a talaj újból megtisztul a szennyező anyagoktól, 40-50 ezer négyzetkilométert jelent a teljes átszennyeződés a háborús területeken. Kovács Erik kiemelte, hogy nemcsak közvetlenül a talaj, hanem a talajvíz, illetve a rétegvíz is szennyeződött Ukrajnában, ami megint csak hosszú évtizedek alatt fog kitisztulni.

A konfliktus során több mint negyven szénbánya került víz alá, illetve a harcok során 300-305 nehézipari létesítmény, mintegy harminc erőmű károsodott, amelyből szintén nagy mennyiségű káros anyag került ki mind a vizekbe, mind a talajba és kisebb mennyiségben a légkörbe. "A talaj- és rétegvíz-szennyeződés két-három méteres mélységig megtörtént már a háborús területen" – magyarázta a vezető kutató.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2024-es becslései szerint akár 45-50 százalékkal is csökkenhet a háborús zónában található vizes élőhelyek ökoszisztémája.

Az orosz–ukrán háború veszélyezteti a biodiverzitást. A becslések szerint 600 állatfaj, illetve 750 növény- és gombafaj került veszélybe. Ezek közül már több mint 12-nél kimutatták, hogy teljesen ki is pusztult Ukrajnában a háborús területeken a Klímapolitikai Intézet tanulmánya szerint.