Élesedik az Európai Unió mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendelete, a jogszabály első kulcsfontosságú rendelkezései vasárnap léptek hatályba. Az EU akár 35 millió eurós (14,3 milliárd forintos), vagy az adott szolgáltató éves globális árbevételének 7 százalékára rúgó bírságot is kiszabhat súlyos szabályszegés esetén – írja a Tech Crunch cikke alapján a Telex.
A rendeletet minden uniós tagállamban, így Magyarországon is közvetlenül kell alkalmazni. Hivatalosan 2023 nyarán fogadták el az AI Act elnevezésű rendeletet, amely tavaly augusztus 1-jén lépett hatályba. A február 2-i dátum azért fontos mérföldkő, mert először vezettek be tiltást. Egészen pontosan az Európai Unió által elfogadhatatlan kockázatúnak minősített, MI-alapú rendszerek alkalmazását nem engedélyezik, ilyen például a tudat alatti befolyásolás vagy a valós idejű megfigyelés.
A hatályos szabályozás értelmében most már tilos többek közt társadalmi kreditrendszerek kialakításához, valós idejű biometrikus adatgyűjtéshez, prediktív profilozáshoz és érzelemfelismerő rendszerekhez használni a mesterséges intelligenciát.
A portál azt írja, az együttműködést már most elvárják minden cégtől, az első bírságokat viszont valószínűleg csak augusztustól szabják ki, a felügyelő szervek ugyanis jelenleg még nem ismertek. Az AI Pactet eddig több mint 150 cég írta alá, köztük a Google, a Microsoft, az Amazon, az OpenAI, a Palantir, a Samsung és a Qualcomm is. Mindegyik vállalat vállalja, hogy betartja a szerződésben foglaltakat, már a hivatalos életbe lépésük előtt. Ez a megállapodás hasonló ahhoz, amit 2023 nyarán a Fehér Ház tető alá hozott az MI-szektor vezető cégeivel, de ahhoz képest vannak nagy hiányzók. Az uniós kezdeményezésben sem az EU-val a mesterséges intelligencia miatt is perlekedő Meta, sem az OpenAI egyik legnagyobb riválisának számító Anthropic nincs benne, az Apple pedig mindkét megállapodást figyelmen kívül hagyta. A francia Mistral sem csatlakozott a mostani kezdeményezéshez.
A szabályozás tekintetében ugyanakkor lehetnek kivételek is, a rendvédelmi szervek például gyűjthetnek biometrikus adatokat közterületen is, ha célzottan egy emberrablás áldozata után nyomoznak vagy közvetlen életveszélyt próbálnak megakadályozni, de ehhez külön engedély kell. Az érzelemfelismerést is lehet majd alkalmazni bizonyos esetekben, például terápiás folyamatokban.