Az együttműködés lényege, hogy egy esetleges világjárvány esetén minél gyorsabban tudjunk megfelelő választ adni, a döntéshozókat támogatni. Az egész projekt újdonsága a gyorsítás, hogy ezt minél gyorsabban tudjuk megtenni" – mondta Röst Gergely. A Szegedi Tudományegyetem alkalmazott matematika tanszékének vezetője példaként az említette, hogy már van egy kezdeményezés, az úgynevezett 100 napos vakcina misszió, aminek az a célja, hogy egy ilyen vészhelyzetben száz nap múlva álljon rendelkezésre bevethető vakcina. Emlékeztetett, hogy a Covid-világjárványt megelőző időszakban 1800 nap volt a leggyorsabb vakcinafejlesztés, ezt sikerült felgyorsítani a pandémia elején 330 napra. Most az új célkitűzés, hogy ezt sikerüljön 100 napra felgyorsítani.

"Ehhez a stratégiákat megalapozó elemzéseket is fel kell gyorsítani, ezek mind számításokra, modellezésekre épülnek. A projektünknek az a célja, hogy ezt a fázisát is jelentősen felgyorsítsuk a kutatásoknak, és a tudományos eredmények alapján a megfelelő stratégiák, intézkedési tervek minél gyorsabban rendelkezésre álljanak. Mire megérkezik a vakcina, addigra már legyen egy kész tervünk, stratégiánk arra, hogy ezt hogyan szeretnénk felhasználni a lehető leghatékonyabban" – mondta a matematikus.

Mint elmagyarázta, a fellépésnek három fázisa van. Először meg kell becsülni az új betegség fontos paramétereit, hogy mennyi a reprodukciós száma, a lappangási ideje, a tünetmentesek aránya, ezt egy erre specializált kutatócsoport szokta elvégezni. Utána jönnek a modellezők, a matematikusok, akik az adatok alapján készítenek előrejelzéseket, különböző szcenáriókat. A harmadik fázisban jönnek az epidemiológusok, akik a modellezési eredmények alapján protokollokat dolgoznak ki, ajánlásokat fogalmaznak meg. Ennek az együttműködésnek a felgyorsítását célozza az új projekt, amelyben az első fázist a Kiotói Egyetem végzi, amely a járványparaméterek korai becslésében a világ vezető központja. A második fázisban jut szerephez a Szegedi Tudományegyetem, míg a Yale a harmadik fázisért lesz felelős, mint a világ egyik vezető kutatócsoportja.

"A lényeg az, hogy ezeket egy folyamattá integráljuk, és amikor még csak részeredmények vannak, már azzal elkezdünk dolgozni. Ha pedig újabb információk érkeznek a járványról, akkor a mi modelljeink is frissülnek" – mondta Röst Gergely.

A felvetésre, hogy lehet-e már tudni, vagy akár csak sejteni, hogy mi lehet a következő világjárvány, a matematikus azt mondta, csak prioritási listák vannak, de Disease X-nek, azaz X-betegségnek nevezik, azt amire készülnek.

"Itt az X ugyanazt jelenti, mint a matematikában: az ismeretlent.

Még nem tudjuk, milyen lesz a következő járvány, lehet olyan is, amit még el se tudunk képzelni. Nem biztos, hogy felső légúti vírus okozza a következő világjárványt, és az egyik lényege az újabb kutatásoknak az, hogy erre az ismeretlenre is próbálunk felkészülni" – mondta a tanszékvezető.