A globális klímamodellek szerint a jelenleg kialakuló La Niña hatás és a sarkkör felett kavargó légörvény, a polar vortex is beleszólhat a globális időjárás alakulásába. A Severe Weather Europe részletes elemzésében rámutat, hogy az eddigi, viszonylag eseménytelen téli időért az Európa felett kialakult, hetekig tartó "blocking" esemény volt a felelős, amely nyugodt, anticiklonális időjárást eredményezett a kontinensen.

A héten várható hidegebb, változékonyabb időjárásért és az észak felől érkező sarkvidéki légtömegekért úgyszintén egy blocking jelenség a felelős, azonban ezúttal az elemzések szerint éppen az eddigi helyzet fordítottja áll majd elő a légtérben – írja a Portfolio. Az európai kontinens időjárásának megbolygatásáért tehát alapvetően két fő időjárási jelenség lesz felelős. Észak-Európa felett, egy úgynevezett "teknő" (angol nevén: trough) fog kialakulni, amely egy elnyújtott formájú, alacsony nyomású területet jelent. Ezzel egy időben az Azori-szigetek felett egy magas nyomású, blocking fog kialakulni.

Ezáltal a két objektum között erős futóáramlat (jet stream) söpör majd végig, ezzel jelentős változást hozva az időjárásban Európa-szerte.

A futóáramlatok erősen szeles időjárást hozhatnak majd magukkal és mivel azok a légkör magasabban fekvő régióiban haladnak, az elemzés szerint nem kizárt, hogy egyes kereskedelmi repülőjáratokon megnövekedett menetidőre és több turbulenciára lehet majd számítani a hét folyamán.

Az elemzések szerint ez lehetővé teszi majd, hogy a Föld északi pólusa felől érkező sarkvidéki légtömeg az Atlanti-óceánon át Nyugat-Európába áramoljon, majd a következő hétvége felé fokozatosan keletre és délre haladjon. Viharveszélyes időjárásra a hét közepén, szerda magasságában főleg Svédországban lehet számítani. Az Egyesült Királyság környékén kialakuló frontrendszerek észak felé indulnak majd el, aminek hatására rendkívül heves hóviharok alakulhatnak majd ki a térségben.

A Severe Weather elemzése szerint a hideg, kifejezetten télies időjárás a hét vége felé a kontinens egyre nagyobb részét fogja elérni,

ezáltal a frontrendszer az Alpok területére illetve Közép-Európába is jelentős hideg légtömegeket hozhat majd el.

A hideg légáramlatok hatására intenzív ciklon alakulhat ki az Alpok mögötti térségben, ami egy tipikus jelenségnek számít a mediterrán régió északi részein. Az előrejelzések szerint ez a ciklon szerdán fog elmozdulni a Balkán-félsziget irányába és az Adriai-tenger északi részén heves esőzésekkel, zivatarokkal és árvizekkel járhat.

Az elemzés külön kitér rá, hogy a nyugati Alpokon és a balkáni országokon túl Ausztriában, Magyarországon és Románia nyugati részén is sok hó halmozódhat fel. Az ősz eleji elemzések akkor két fő globális éghajlati tényezőt azonosítottak, amelyek hatással lesznek majd a Föld északi féltekén a téli klímára:

• a La Niña fázist, amely a Csendes-óceán egyenlítő környéki vizeinek átlagnál alacsonyabb hőmérsékletével járó éghajlati jelenség,
• valamint az úgynevezett sarki örvényt (polar vortex), amely a Föld forgásának következményeként létrejövő, a sarkpontok körül áramló nagy sebességű szélörvény

A sarki örvény egy nagy, ciklonális terület, amely az északi félteke felett forog.

Az örvény a földfelszíntől egészen a sztratoszféra tetejéig, több mint 50 kilométeres magasságig tejed. A sarki örvény minden évben ősszel alakul ki, tehát egy szokásos jelenségnek mondható, azonban az erőssége nagy hatással lehet az észak-amerikai és európai téli és kora tavaszi időjárásra. Erősebb örvénylés esetén ritkábbak, míg gyengébb áramlás mellett gyakoribbak lehetnek. Az erős sarki örvény idején a légköri cirkuláció képes a sarkkörök felett tartani a hideg légtömegeket, ezzel elzárva őket az Észak-Amerikától és Európától, enyhébb telet eredményezve. Ha az örvény gyenge, nem egyenletes, akkor megzavarhatja a futóáramlatokat, amelyek hideg légtömegeket a sarkkörre „zárják”, ezzel hidegbetöréseket okozva Európában és Észak-Amerikában.