Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
The winners of the 2024 Nobel Prize in Physics, John Hopfield and Geoffrey Hinton, are announced at a press conference by the Royal Swedish Academy of Sciences in Stockholm on Oct. 8, 2024.
Nyitókép: Kyodo News/Getty Images

A mesterséges intelligencia úttörői kapták a fizikai Nobel-díjat

John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey E. Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért.

" A két tudós, John Hopfield és Geoffrey E. Hinton a manapság megkerülhetetlen mesterséges intelligencia kifejlesztésében, kialakításában játszott úttörő szerepükért kapták idén a fizikai Nobel-díjat" – mondta az InfoRádióban Csabai István egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

"A mesterséges intelligencia nagyjából az emberi intelligenciát igyekszik utánozni. Amikor kialakultak a módszerek, amivel el lehetett kezdeni valami hasonlót csinálni, akkor is valamilyen szempontból az idegrendszer mását igyekeztek lemodellezni, ez kötődik John Hopfield nevéhez. Ehhez pedig le kellett egyszerűsíteni az agy működését a százmilliárd sejttel és ezermilliárd kapcsolattal" – fogalmazott Csabai István.

John Hopfield gondolatban egyszerűbb formába hozta ezt a működést: egy idegsejt csak nullát vagy egyet tud kiadni, és össze van kötve a többi idegsejttel, ami kiad egy rendszert. Ahogy a fizikában is össze vannak egymással kapcsolva bizonyos szempontból a kristályrács molekulái, úgy modellezte le a kutató az idegrendszer működését, és ebből az analógiából tudott kialakítani egy olyan számítógépes rendszert, ami taníthatóvá vált, és egy egyszerű memóriamodellt tudott létrehozni – foglalta össze a díjazott felfedezést Csabai István.

Valószínűleg mindenki tudja, hol is tart most a gép tanulás, a mesterséges intelligencia egyértelműen betört a mindennapjainkba a szakember szerint, és

a díjazottak személye és kutatási területe is jelzi, hogy minden eddigi technológiai újításnál jobban át fogja alakítani a mindennapjainkat.

Hozzátette, valószínűleg a legtöbben már kipróbálták például a ChatGPT-t vagy egy másik modellt, és az álvideók készítésével is sokan találkoztak, de nem szabad elfelejteni, hogy hatalmas potenciál van a mesterséges intelligenciában, hiszen olyan dolgok megértését teszi lehetővé, amikkel az emberi agy limitált kapacitása miatt egy adott adattömeg fölött nem tud mit kezdeni.

Csabai István egyetért azzal, hogy az MI hatalmas erő, bizonyos szempontból az atombombához is szokták hasonlítani, és évről évre látni, ahogyan a technológia rohamosan fejlődik:

ami tavaly volt, az most már régi, unalmas és elavult, ami jogos aggodalomra is okot ad.

Geoffrey E. Hinton a közelmúltban ki is lépett a mesterségesintelligencia-fejlesztésből, és sok olyan nyilatkozatot tett, amivel igyekezett felhívni a figyelmet az MI-vel kapcsolatos szükségszerű nagyobb átgondoltságra, hogy merre fejlődik tovább és az emberiség mihez kezd vele. De szót emel a fejlesztés tempójával kapcsolatban is, valamint azt a témát is a köztudatban tartja, hogy mit engedhetünk meg a mesterséges intelligenciának, milyen információkhoz adunk neki hozzáférést, és mi mindenben kaphat döntési szabadságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×