Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
DUBNA, RUSSIA - NOVEMBER 20: (RUSSIA OUT)  A general view of the Nuclotron-based Ion Collider Facility (NICA) at the Joint Institute for Nuclear Research, on November,20,2020, in Dubna, 125 kilometers (78 miles) north of Moscow, Russia. Prime Minister Mishustin is having a one-day trip to Dubna, to hold meeting with nuclear scietists and tax officials. (Photo by Mikhail Svetlov/Getty Images)
Nyitókép: Mikhail Svetlov/Getty Images

Megtörtént az orosz NICA gyorsítókomplexum technológiai indítása

Megtörtént a NICA (Nuclotron based Ion Collider facility) nehézion-ütköztető gyorsítókomplexum technológiai indítása csütörtökön a dubnai Egyesült Nukleáris Kutatóintézetben.

„A NICA-projekt annak tanulmányozásához kapcsolódik, hogy hogyan keletkezett és hogyan fejlődött a világegyetem” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a helyszínen. Azt mondta, hogy a létesítmény létrehozása már eddig is konkrét eredményeket hozott a mikroelektronikában, a biológiában és más tudományterületeken, valamint a gazdaságban. A projektet Oroszország büszkeségének nevezte és kifejezte meggyőződését, hogy minden politikai akadály ellenére végig fogják vinni.

A szupravezető ütköztető komplexum létrehozásáról 2011-ben született döntés, az építkezés pedig 2016-ban kezdődött meg.

A technológiai indítás a létesítményben egy nemzetközi kutatási program megkezdésének előkészületeit jelzi, amelynek kezdetét a TASZSZ szerint 2025 közepére tervezik. Ezt a lépést követően tesztelni fogják a NICA ütköztető szupravezető mágnesei és a komplexum első kísérleti egysége – az MPD (Multi-Purpose Detector) – szupravezető mágnese áramforrásainak működését.

Putyin Grigorij Trubnyikov, az intézet igazgatója egyebek között elmondta: Oroszország „nem zár be semmit”, és továbbra is nyitott a nemzetközi tudományos együttműködésre. „Nyitottak vagyunk arra, hogy az önök munkájának eredményeit ne csak Oroszországban, hanem más országokban is felhasználják.”

Kijelentette: Moszkva abban érdekelt, hogy a korábban külföldön dolgozó orosz szakemberek otthon folytassák a kutatást. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az orosz vállalatok részt vegyenek a tudományos kutatások finanszírozásában. Bejelentette a kiemelt kutatói megaösztöndíjak emelését, és külön figyelmet szánt a fiatal tudósok támogatására.

A NICA gyorsítókomplexumban a sűrű bariónikus anyag tulajdonságait fogják tanulmányozni. Az ütköztető beindítása után a tudósok laboratóriumi körülmények között lesznek képesek újrateremteni az anyagnak azt a különleges állapotát, a kvark-gluon plazmát, amelyben az Univerzum az ősrobbanás utáni első pillanatokban volt. A projekt célja a nukleáris anyag fázisátalakulásainak tanulmányozása extrém körülmények között, nagy sűrűség és hőmérséklet mellett.

A NICA komplexum létrehozásában 30 ország és az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai vesznek részt. A NICA projekt több mint 130 tudományos intézetet, egyetemet és vállalkozást egyesít, amelyek közül 36 képviseli Oroszországot. A résztvevő, mintegy 2400 szakember közül 1650 orosz.

A NICA gyorsítókomplexum hat hektárnyi területet foglal el. Építői a nedves-homokos terep stabilitásának biztosítása érdekében 6300 cölöpöt telepítettek, a szokásos kalapálásos helyett behúzásos módszerrel. Megépítéséhez 53 ezer köbméter speciális betonra volt szükség.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×