Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
335.09
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Podersdorf Lighthouse at Lake Neusiedler See at Sunrise  Burgenland, Austria.
Nyitókép: merc67/Getty Images

Döbbenetes felfedezést tettek a Fertő tóval kapcsolatban

A Fertő tó már nagyjából 25 ezer évvel ezelőtt is létezhetett, ráadásul a mainál jelentősen nagyobb területen egy új módszereket használó kutatás eredményei szerint.

Bécsi, innsbrucki és grazi tudósok szerdán közzétett tanulmányukban ásványok vizsgálatára alapozva határozták meg a tó korát, amelyre mindeddig csak távoli becslések álltak rendelkezésre.

A legrégebbi üledékeket a tótól északra fekvő Jois település közelében találták meg. Ezek ma már nincsenek víz alatt, viszont azt bizonyítják, hogy a Fertő tó 25 ezer évvel ezelőtt odáig is kiterjedt. A legújabb kutatási adatok szerint a tó mai kiterjedésében nagyjából 6600 éve létezhet.

Stephanie Neuhuber osztrák geológus elmondta, megdöbbentette őket az eredmény, mert

a 25 ezer évvel ezelőtti időszak a legutóbbi jégkorszak idejére esik, amikor eleve igen kevés víz volt a Földön.

A Fertő tó korának meghatározásában a szakértőknek mindeddig nemigen volt megfelelő kiindulási pontjuk, ezért a becslések meglehetősen széles skálán, 10 ezer és több millió év között mozogtak. A kutatók most a közvetlenül a Fertő tó vizéből különleges vegyi eljárással kikristályosítható karbonátokat vizsgálták meg, és az ásványok növekedési sebességét elemezték. A számítások során figyelembe vették azokat az időszakokat is, amikor a tó időről időre kiszáradt.

A Fertő tó korának vizsgálatát eddig az bonyolította, hogy - szemben más vizekkel - ott nem tudták alkalmazni a hagyományos módszereket. A megszokott eljárás szerint egy tóban olyan mélyre fúrnak le, hogy elérjék az aljzatát, és az ottani legrégebbi réteg korát határozzák meg. A Fertő tó viszont olyan sekély, hogy a szél keltette hullámzás eléri a tó fenekét is, és az ottani üledékeket folyamatosan összekeveri.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×