eur:
390.72
usd:
364.03
bux:
68154.98
2024. április 30. kedd Katalin, Kitti
Nyitókép: Pexels.com

Állatvédelem: egy terület, ahol nem diktál Brüsszel, legfeljebb követ

Az Európai Bizottság egységes rendeletjavaslatot nyújtott be a kutyák és macskák jólétével és az illegális állatkereskedelemmel szembeni szigorításokra az Európai Tanácsnak. A végső döntést az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia. Ovádi Pétert, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztost kérdeztük.

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha az EU tagállamai egységes szabályozást teremtenének az állatvédelemre, az illegális állatkereskedelemmel szemben pedig szintén legyen egységes fellépés.

Mint Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos elmondta, Magyarországon a jogalkotás "magas szinten áll, és minden, ami a fent említett javaslatokat illeti, nálunk már gyakorlatilag a jogrendszer része".

"Az általános jólétre vonatkozó szabályozás megegyezik a magyar szabályozással. Például a bejelentési kötelezettség is megvan, ha valaki tenyészt" – mutatott rá. "Benne van az is, hogy az állatgondozóknak oktatásban kell részesülni, nekünk a Gazdijogsi programunk már elindult. Van gyermekverziója is, a Minigazdijogsi program. A szabályok között van már, hogy egy óránál hosszabb időre tilos a láncon kikötés, tilos a csonkítás (fül, farok, ujj, hangszál), engedély nélkül nem lehet tenyészteni és chippel kell ellátni a négy hónaposnál idősebb kutyákat" – folytatta.

Kiemelte még, hogy az online hirdetés esetén fel kell tüntetni, hogy az állat "nem játék, hosszú évekre szóló elkötelezettséget jelent". Vannak még a

  • tartási körülményekre,
  • az egészségre és
  • a viselkedési szükségletekre

vonatkozó előírások, amelyeket meg kell fontolniuk itthon a döntéshozóknak, és szükség esetén elhelyezni a jogszabályokban.

A gyakorlati végrehajtás lesz azonban a legfontosabb, reméli, hogy a hatóságok is reagálnak majd.

"A jelen javaslat most a Tanácsnál van, utána kerül az Európai Parlament elé, az tud majd dönteni róla első vagy második olvasatban. Ha a két intézmény második olvasatban sem tud döntésre jutni, akkor kell összehívni egy egyeztető bizottságot. Azt gondolom, Magyarországon jól állunk" – szögezte le.

Megemlítette még azt is, hogy Magyarországon már a Btk. része, hogy kit nevezhetünk illegális szaporítónak; ilyen területeken jóval az EU előtt is járunk, egyes kérdésekben az unió éllovasa Magyarország.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.30. kedd, 18:00
Szánthó Miklós
az Alapjogokért Központ főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×