Az elmúlt hetekben több helyen szerepelt az a hír, hogy bármikor kitörhet egy veszélyes vulkán, Nápoly és környéke nagy veszélyben van. És nem a Vezúv miatt, mert az - bár a Föld legveszélyesebb vulkánjának tartják - hosszú ideje nem tört ki, 1944 óta alszik.

Van azonban a Nápolyi-öbölben a Vezúv mellett egy másik nagy vulkán is, amiről az emberek többsége nem tud. Ez a Campi Flegrei kaldera, ami mintegy 40 ezer évvel ezelőtt alakult ki, és amelynek kalderáját 15 ezer évvel ezelőtt egy újabb nagy robbanásos kitörés mélyítette tovább - írta összefoglalójában Harangi Szabolcs, geológus-vulkanológus, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője.

A kaldera vulkán akkor alakul ki, amikor egyszerre óriási mennyiségű vulkáni anyag robban a felszínre - ez jellemzően több tíz, esetenként több száz, ritkán több ezer köbkilométer térfogatot jelent. Ahogy ez az óriási mennyiségű magmaanyag elhagyja a néhány kilométer mélyen lévő magmatározót, annak teteje beszakad, a kőzettest beomlik és végül ez okozza a felszínen megjelenő mélyedést. A kalderaformáló vulkánkitörések ritkák, szárazföldön ilyet több száz éve nem figyeltek meg (víz alatti kalderaformáló kitörés volt azonban a tavalyi Hunga-Tonga, illetve az 1883-as Krakatau kitörés).

A Nápolyi-öbölben található a Campi Flegrei kaldera tehát jórészt víz alatt van. Hivatalosan nem tekinthető szupervulkánnak mert az eddig ismert kitörései alkalmával még soha nem érte el az 1000 köbkilométeres vulkáni anyagkilövési határt. Viszont mivel ennek a vulkánnak a felszínén, tehát a belsejében több mint 360 000 ember él, ezért a Campi Flegrei esetében még egy kisebb kitörés is óriási veszélyt jelent.

A kaldera vulkánoknak ciklusaik vannak, a nagy kitöréseket jellemzően több tíz vagy százezer év választja el egymástól. Közben pedig e mélyedésekben kisebb vulkáni működések zajlanak.

A Campi Flegrei kalderán belül az utolsó vulkánkitörés 1538-ban történt, ennek során egy kis vulkáni kúp jött létre, mégpedig a mai Pozzuoli városában. Ennek neve új hegy, azaz Monte Nuovo lett (ez látható a nyitóképen). Azt megelőzően több ezer évig nem volt vulkáni működés e területen, és sokan úgy vélik, hogy ezzel a kitöréssel egy új vulkáni működési szakasz kezdődhet. Ennek pedig valóban vannak jelei Harangi Szabolcs elmondása szerint.

A vulkanológus elmondása szerint jelenleg az olasz szakemberek

a Campi Flegreit tekintik a legveszélyesebb itáliai vulkánnak, mert ez egy "lélegzik", tehát a felszíne emelkedik és süllyed.

Utoljára kicsivel több mint 500 évvel ezelőtt tört ki.

A Campi Flegrei kaldera jelenleg "kilélegzik", azaz a felszíne intenzíven emelkedik. Az elmúlt fél évszázadban már több mint 4 méteres a felszínemelkedés a kaldera környékén, és

ez 2005 óta egyre gyorsul.

Ám még ez alapján sem lehet biztosan és pontosan megjósolni azt, hogy ténylegesen közeleg-e egy kitörés - tette hozzá Harangi Szabolcs az InfoRádióban.

A vulkanológus felidézte ezzel összefüggésben azt is, hogy az elmúlt bő 50 évben már két esetben, 1970-ben és 1984-ben is volt a jelenleginél is kritikusabb a helyzet a vulkán környezetében, több tízezer lakost ki is telepítettek - a szunnyadó vulkán pedig nem tört ki.

Már "töréses" állapotban van

Felmerül tehát a kérdés: meg lehet-e mondani, mikor tör ki ez a vulkán? Harangi Szabolcs válaszában rámutat: a vulkáni előrejelzés alapja annak felismerése, hogy magma indul el a felszín felé. Ez földrengésekkel, földrengésrajokkal, felszínemelkedéssel és felerősödő gázkibocsátással, a magmás gázok megjelenésével jár, ezeket kell észlelni. Erre megvannak a műszerek, e térség a Föld egyik legjobban megfigyelt területe.

Az új tanulmány, ami felkeltette ismét az érdeklődést e terület felé, azt járja körül, hogy hosszú szunnyadás után vajon hogyan viselkedik a vulkán alatti kőzettest, milyen fizikai változáson megy át, ami segítheti a magma felszínre jutását és végül egy vulkánkitörést. A tudományos cikk szerzői szerint ehhez az kell, hogy a sekély mélységben lévő kőzettest töredezzen. A szakemberek nagyszámú adatot elemeztek, így például a felszínemelkedés lüktetését évtizedekre visszamenően, vagy a földrengések (1982 óta több mint 30 000 rengés) eloszlását, és ebből igyekeztek következtetni arra, hogy milyen állapotban van a kaldera vulkán alatti kőzettest.

Az elméletük az, hogy

a feszültség növekedésével a rugalmas alakváltozás a nyomás hatására egyre inkább töréses változásba megy át, és amikor ez megtörténik, akkor a 3-4 kilométer mélyen lévő magma nagyobb eséllyel törhet a felszínre, akár kevés előjel után, gyorsan is.

Vagyis a jelenlegi, valós veszélyt ez a töréses állapot és a kevés előjel jelenti Harangi Szabolcs szerint.

Az angol és olasz kutatók úgy vélik, hogy az adatok értékelése e következtetést sejteti. Nos, akkor tényleg küszöbön áll egy vulkánkitörés? A rövid válasz: nem, ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy máris menekülni kell. Valóban, a hatóságok sem rendeltek el még kitelepítést. Ez az új tudományos eredmény azonban jelzi, hogy újabb ismeretünk van a kaldera vulkánok természetéről.