Infostart.hu
eur:
364.53
usd:
311.24
bux:
134671.25
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Nyitókép: Pixabay

Meglepő hatással van a por a globális felmelegedésre

A por segíthetett bolygónknak valamelyest lehűlni.

A sivatagi viharokból és száraz tájakról felszálló por az elmúlt évtizedekben hozzájárult a bolygó lehűléséhez: az anyag légköri jelenléte elfedhette a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása által okozott globális felmelegedés valódi mértékét.

Egy friss elemzés szerint az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt az atmoszférában található por mennyisége – ez a klímaváltozásból fakadó felmelegedés 8 százalékát kompenzálhatta a The Guardian cikke szerint.

Az elemzést azt vizsgálta, hogy milyen módokon befolyásolta a por az éghajlati mintákat: arra jutottak, hogy némileg ellensúlyozta az üvegházhatású gázok melegedést okozó hatását. A Nature Reviews Earth and Environment című folyóiratban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy

a jelenlegi éghajlati modellek nem veszik figyelembe a légköri por hatását.

"Már régóta beszélünk arról, hogy az üvegházhatást okozó felmelegedés tekintetében rossz irányba haladunk. Ez a kutatás azt mutatja, hogy eddig behúzott vészfékkel haladtunk" – mondta Jasper Kok, a kutatást vezető légkörfizikus.

A porban található ásványi részecskék visszaverhetik a napfényt a Földről, és szétoszlathatják a magasan a légkörben lévő cirrusfelhőket, amelyek felmelegítik a bolygót. Az óceánba hulló por elősegíti a fitoplankton – az óceánban élő mikroszkopikus növények – növekedését, amelyek elnyelik a szén-dioxidot és oxigént termelnek.

A por ugyanakkor bizonyos esetekben melegítő hatású is lehet – elsötétíti a havat és a jeget, és arra készteti őket, hogy több hőt szívjanak magukba, de mindent egybevetve

inkább a hűtő hatásuk érvényesül a Földön.

Bár az éghajlati modellek eddig elég nagy pontossággal tudták megjósolni a globális felmelegedést, Gisela Winckler, a Columbia Egyetem éghajlatkutatója szerint az új tanulmány világossá tette, hogy ezek az előrejelzések nem tudták meghatározni a por szerepét, melynek mennyisége az 1980-as évek óta csökkenni kezdett. Ez azt jelentheti, hogy kevésbé lesz képes a por megfékezni a felmelegedést, így az felgyorsulhat ahhoz képest, amit eddig tapasztaltunk.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan közzéteszi idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. Bár a döntés maga a piacok szerint nem lesz meglepetés (a piacok nagyjából 90 százalék esélyt adnak a kamatszint tartására), azt azonban kiemelt figyelemmel követik a befektetők, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×