Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.25
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Nyitókép: Pixabay.com

Fontos agyműködési módot fedeztek fel magyar tudósok

Az Acsády László által vezetett kutatócsoport svájciakkal működött együtt.

Az agykéreg és az információfeldolgozásban legfontosabb kéreg alatti partnere, a talamusz között új kommunikációs csatornát fedezett fel és írt le az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Acsády László által vezetett kutatócsoportja a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve.

Mint az ELKH csütörtöki közleményében olvasható, ez az új idegi útvonal jelen van a magasabb rendű kognitív funkciókban résztvevő homloklebenyhez tartózó (frontális) agykérgi régiókban, de hiányzik az érzékszervi információkkal foglalkozó fali lebenyben (parietális) található agykérgi területekről. Az adatok azt mutatják, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben az információfeldolgozás regionális heterogenitást mutat a különböző agykérgi körökben.

A kutatásról beszámoló közlemény szerint az eredmények segíthetnek megérteni a normális idegi működés és a frontális kéreghez kapcsolódó krónikus neurológiai és neuropszichiátriai betegségek, köztük

a Parkinson-kór, a skizofrénia, a krónikus fájdalom és az epilepszia neuronális alapjait,

és új utakat nyitnak a kortikotalamikus kölcsönhatások tanulmányozásában.

Az emlősök agyában az információfeldolgozás csúcsán az agykéreg áll, ugyanakkor a szaglóbemeneteken kívül semmilyen gyors, pontos információ nem jut el az agykéregbe talamikus átkapcsolás nélkül. Minden agykérgi régió kap talamikus bemenetet, még a szaglóérzékelő kéreg sem működőképes ép talamikus bemenet nélkül.

A talamusz és a kéreg közötti kölcsönhatás nem egyirányú. Az agykérgi régiók nemcsak kapnak, hanem küldenek is idegrostokat a talamuszba. Ez a felülről lefelé irányuló információs csatorna a kortikotalamikus útvonal.

A közlemény szerint Hádinger Nóra és munkatársai új tanulmányukban egy eddig nem ismert kortikotalamikus kapcsolatot írtak le.

Forrás: ELKH
Forrás: ELKH

Az elmúlt 100 évben intenzíven tanulmányozták a kéreg és a talamusz közötti összeköttetést, és a kapott eredmények alapján alkotott képet minden régióra mértékadónak, azaz kanonikusnak tekintették. Annak ellenére, hogy nyilvánvaló különbségek vannak a különböző agykérgi területeken feldolgozott információk természetében - például szenzoros, motoros, érzelmi -, mégis úgy gondolták, hogy a kortikotalamikus pályák szerveződésében nincsenek minőségi regionális különbségek.

Ezt cáfolták meg a KOKI kutatói, új eredményeik szerint ugyanis a frontális agykérgi területek specifikus kortikotalamikus innervációs mintázatot mutatnak, amely más agykérgi területeken hiányzik. Ez azt bizonyítja, hogy a kortikotalamikus pálya nem kanonikus, hanem elvi különbségek lehetnek a különböző kérgi körök szerveződésében.

Összefoglalva, a kutatás feltárta, hogy a magasabb rendű kognitív funkciókban részt vevő kortiko-talamo-kortikális hurkokban az információfeldolgozás tulajdonságai minőségileg különböznek más, például szenzoros hurkokétól.

A kutatók eredményeit bemutató tanulmány a Nature Neuroscience című idegtudományi folyóiratban jelent meg.

A kutatást az ELKH mellett a Horizont program keretében az European Research Council támogatta.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×