A Morigenos kutatói szerint ez azt jelzi, hogy a korábban véltnél jóval mozgékonyabbak ezek az állatok.

A szlovén kutatók olasz kollégáikkal együttműködve dokumentálták a szlovén nemzeti költőről Preserennek elnevezett delfin útját.

A delfin a Tirrén-tengeren át úszott az Adriai-tenger északi részére, majd a Ligur-tengerre. A szlovén kutatók 2020. február 8-án pillantották meg először a Pirani-öbölben, éppen a költő, France Preseren halálának évfordulóján, amikor a szlovén kultúra napját ünneplik. Ezért a delfint is a költőről nevezték el.

Az olasz kutatók feljegyzéseiből kiderül, hogy

Preseren először több mint ezer kilométert tett meg:

2006 és 2017 között Szicíliától északra, a Lipari-szigetek környékén, a Tirrén-tengeren figyelték meg. De aztán egészen Piranig eljutott, és hat hónappal azt követően, hogy utoljára Pirannál látták, már 2000 kilométerrel arrébb tűnt fel, a Ligur-tengeren.

A piráni kutatóintézet tudósai szerint ez a leghosszabb útvonal, amelyet egy partközeli ökotípusú palackorrú delfin eddig megtett a megfigyelések alapján, és a második leghosszabb útvonal a palackorrú delfinek mezőnyében.

Tilen Genov, a kutatásról készült, Mammalian Biology című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője hétfőn elmondta, hogy ezekről a delfinekről úgy gondolták, többnyire saját környezetükben maradnak, de

Preseren esete arra utal, hogy valószínűleg nagyobb utazók, mint vélték.

A kutatás fontos lehet a delfinpopulációk közötti genetikai áramlás szempontjából, mivel ez lényeges a delfinek fennmaradásához.

A 2001 óta működő Morigenos kutatói már több mint 400 delfinpéldányt azonosítottak, közülük 150 él Piran környékén. A part menti ökotípusú palackorrú delfin a legfeljebb 18 méter mély, sekélyebb vizeket szereti, és a partvidék 3 kilométeres körzetében él. A tengeri ökotípusú palackorrú delfin a partoktól jóval távolabb, mintegy 200 kilométerre, a több száz méteres (akár 758 méter) mélységű vizeket kedveli.