Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Wildeshausen (Low Saxon
Nyitókép: Ornitolog82/Getty Images

Új felfedezés: gyógyhatású a madárdal

Kutatók szerint madárdalt hallgatni gyógyító hatású lehet mentális egészségünkre nézve.

A madarakkal való mindennapos találkozás a depresszióval küzdők, sőt, a mentális problémák nélkül élő emberek számára is előnyökkel járhat – állapította meg a King’s College London friss kutatása.

A szakemberek arra utalnak, hogy eredményeik alapján az orvosoknak érdemes lenne a mentális problémákkal küzdők számára a természetbe tett kirándulásokat ajánlania – írja a The Guardian. Ezek a kirándulások megerősítik az emberekben a természetvédelem jelentőségét, valamint a biodiverzitás megőrzésének igényét is megteremtik.

A kutatásba bevont 1292 személy madarakkal való találkozását az Urban Mind alkalmazásban rögzítette a tavalyi év folyamán. Az amerikai, európai, kínai, ausztrál és brit részvevőket véletlenszerű időpontokban kérdezték arról, hogy érzik magukat, látnak-e épp fákat vagy hallanak-e madarakat.

Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők lelkiállapota jobb volt, ha épp madarakat láttak vagy hallottak – azoké is, akiket depresszióval diagnosztizáltak.

Ez a pozitív hatás azonban nem maradt fenn, ha a résztvevők nem találkoztak madarakkal a hangulatuk későbbi felmérése során, ami a kutatók szerint "a madárvilágnak a mentális jólétre gyakorolt lehetséges ok-okozati kapcsolatra utal".

"Olyan környezetet kell. különösen a városi környezetet kell teremtenünk, ahol a madarak jelenléte állandó jellegzetesség. Ahhoz, hogy egészséges madárpopulációnk legyen, növényekre és fákra is szükségünk van. A városainkban az egész ökoszisztémát ápolnunk kell" – mondta Andrea Mechelli, a King's College professzora.

Hozzátette, hogy a madarakkal való találkozás pozitív hatása a depressziós emberekre azért jelentős, mert "sok olyan beavatkozás, amely az úgynevezett egészséges embereknek segít, nem működik a mentális problémákkal küzdő egyéneknél". A depresszióval küzdőket testmozgásra nem könnyű rávenni, de arra egyszerűbb, hogy a madarak közelébe menjenek – és ezzel már mozognak is.

A kutatás felhívja arra is a figyelmet, milyen

egyenlőtlenségek alakulhatnak ki

a mentális egészséget javító eszközökhöz történő hozzáférés terén azok hátrányára, akiknek lakókörnyezetében nincsenek zöldfelületek és madarak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×