Mindössze 16 beteg bevonásával végezték el a módszer klinikai kísérletét, de nagy előre tett lépésként, komoly eredményként könyvelték el annak eredményeit. Az összes, a kutatásba bevont beteg számára olyan személyre szabott kezelést terveztek meg, amely a tumoruk gyenge pontjait vette célba – írja a BBC.

A rossz hír az, hogy ebből az alacsony résztvevői létszámmal végzett kísérletből még nem derül ki, mennyire hatékony ez a kezelési mód, amely költséges és időigényes is egyben.

A kezelés a T-sejtekre fókuszál, amelyek proteinreceptor segítségével "szagolják ki" a fertőzéseket vagy a rákos sejteket. Az utóbbiak megtalálása ugyanakkor trükkös lehet: míg

egy vírus jelentősen különbözik a test egyéb sejtjeitől, a daganatos sejtek nem térnek el olyan nagy mértékben azoktól.

A terápia alapötlete a rákos sejteket észrevenni képes T-sejtek számának felturbózása - mivel minden egyes rákbetegség egyedi, ezért a kezelésnek is annak kell lennie.

Így működik a kezelés:

• a kutatók megkeresik a betegek vérében azokat a T-sejteket, amelyek rendelkeznek olyan receptorokkal, amelyek kiszagolhatták a rákot.
• ezt követően további T-sejteket gyűjtöttek és azokat újratervezték: receptoraikat kicserélték az első csoportba sorolható T-sejtek receptoraira
• a módosított T-sejteket visszahelyezték a betegbe, hogy felkutassák a daganatot.

Ez jelentős genetikai módosítást jelent és csak a CRISPR-technológia teszi lehetővé, amely a DNS egyszerű manipulálását jelenti. A technológiát kifejlesztő kutatók 2020-ban

kémiai Nobel-díjat kaptak.

A kutatásba végbél-, mell, és tüdőrákos betegeket vontak be. Közülük 11 esetében a betegség súlyosbodott, 5 esetében azonban javult a kezelést követően. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy a terápia megfelelő dozírozását kialakítják és hatékonyságáról megbizonyosodhassanak.