Infostart.hu
eur:
386.48
usd:
331.87
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
International Space Station Orbiting Earth. 3D Illustration.
Nyitókép: 3DSculptor/Getty Images

Már biztos: nem egyszerű visszaépíteni a csontokat űrutazás után

A csontsűrűség és -szilárdság a vizsgált asztronauták többségénél nem ment vissza az utazás előtti szintre.

Tizenhét, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) megfordult űrhajós csontjait vizsgálta egy új kutatás, hogy felmérjék az űrutazás emberi szervezetre és különösen a csontokra gyakorolt hatását a lehetséges jövőbeli hosszú űrutazások előtt.

A kutatás az űrbeli mikrogravitációs körülmények okozta csontvesztést mérte fel, és azt is vizsgálta, hogy a Földön mennyire lehet visszafordítani a folyamatot. A kutatásban 14 férfi és három női űrhajós vett részt, akiknek átlagéletkora 47 év volt, és akik négy és hét hónap közötti időtartamot töltöttek az űrben, átlagosan körülbelül 5 és fél hónapot.

A Földre való visszatérés után egy évvel átlagosan 2,1 százalékkal csökkent csontsűrűséget mértek az űrhajósok sípcsontjában és 1,3 százalékkal csökkent csontszilárdságot.

A 17 űrhajósból kilencen visszatérve nem tudták visszanyerni eredeti csontsűrűségüket.

A Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Leigh Gabel, a Calgaryi Egyetem professzora elmondta: azt eddig is tudták, hogy az űrhajósok csontsűrűsége csökken a hosszú távú űrrepülés alatt. Kutatásuk újdonsága az volt, hogy hazatérésük után egy évig figyelték, hogy az űrhajósok csontsűrűsége visszaáll-e, és ha igen, akkor hogyan.

A kutatás szerint a hat hónapos űrbeli tartózkodás alatt akkora a csontveszteség, mint idősebb embereknél két évtized alatt a Földön, és ennek a veszteségnek az űrhajósok visszatérésük után csak körülbelül a felét tudták visszanyerni egy év alatt.

A csontvesztést az okozza, hogy az űrben a csontok nem hordoznak súlyt.

Gabel szerint kutatásuk rámutatott, hogy az űrhivataloknak javítaniuk kell a hatást ellensúlyozó testmozgást és a táplálkozást a csontvesztés megelőzésére.

A tanulmány szerint a hosszabb űrrepülések nagyobb csontveszteséget eredményeztek, és kisebb volt a valószínűsége annak, hogy a csont utána visszanyerhető.

Az űrállomáson végzett testmozgás fontosnak bizonyult az izom- és csontvesztés megelőzésében. Azoknak az asztronautáknak, akik többet edzettek, mint a Földön, nagyobb valószínűséggel regenerálódott a csontja a küldetés után.

A kutatásban szereplő asztronauták az elmúlt hét évben tartózkodtak az űrállomáson. A tanulmány nem adta meg a nemzetiségüket, de az kiderült, hogy az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, a Kanadai Űrügynökség, az Európai Űrügynökség és a Japán Űrhivatal munkatársai voltak.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Egyetlen csatahajó megépítése is rendkívül drága, mintegy 10 milliárd dollárba kerül, így a szakértő szerint az amerikaiak tervezett Aranyflottája leghamarabb a 2030-as években szállhatna vízre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta: „a hajóépítésben világbajnok” Kínának nagyobb gyártókapacitásai vannak, mint az USA-nak, de az ázsiai nagyhatalomnak még nincs sok tapasztalata grandiózus haditengerészeti rendszer üzemeltetésével.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.13. kedd, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Megtudtuk, miért halaszthatták el váratlanul az energiatárolós pályázatot

Megtudtuk, miért halaszthatták el váratlanul az energiatárolós pályázatot

A Jedlik Ányos Energetikai Program vállalati energiatárolós pályázatának benyújtási határidejét a minap február 10-ig elhalasztották. Úgy tudjuk, hogy a lépést megelőzően az iparági szervezetek számos észrevételt küldtek az Energiaügyi Minisztériumnak a pályázat kapcsán, mert a támogatási konstrukció több elemével kapcsolatban is felmerültek aggályok - és van egy olyan kritikus pontja, amely érdemben visszafoghatta az érdeklődést a várakozásokhoz képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×