Ez év júniusa a hajnali égen egy elképesztően ritka együttállást tartogat: június 17–28. között a Naprendszer összes bolygója egyszerre fog tündökölni az égbolton.

Ilyenre legutóbb 947-ben volt példa, és a 2492. áprilisi hajnalokig nem is lehet ilyenhez szerencsénk. Az együttállás további különlegessége, hogy az öt szabad szemmel is látható bolygó pontosan olyan sorrendben lesz a Naptól kiindulva az égen, ahogyan azt a Naptól való távolságuk szerint már iskolában megtanultuk: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz. Ráadásként a folyamatosan fogyó Hold végig is halad a bolygók mellett a napok múlásával, így minden egyes hajnalban más-más arcát mutatja a bolygósor. Különleges vendégként a Pluto és a legnagyobb és legfényesebb aszteroidaöv-beli kisbolygó, a Vesta is beáll a sorba.

"Azért láthatunk ritkaságot, mert van három rebellis bolygó.

A Neptunusz és az Uránusz nagyon hosszú keringési idővel megy körbe, az Uránusznak 84 év, mire megkerüli a Napot, a Neptunusznak ez 165 év, illetve a Merkúr még a problémás, mert annyira gyorsan kering a Nap körül, hogy évente csak nagyon kis időszakokban, néhány hétig lehet észrevenni ezt a bolygót" – tudtuk meg Szabó Olivér Nortontól, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagászától.

Ha hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, egy látványos sorban öt fényes bolygó is feltűnik: a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. Ez az összes, szabad szemmel látható bolygó, mind egymás mellett, egy füzéren, éppen abban a sorrendben, ahogy a Naptól távolodva követik egymást. Azért látjuk őket egy sorban, mert valójában a Naprendszer égitestjei szinte pontosan egy síkban keringenek, és ez egy égi kört metsz ki a látszó égboltunkon.

"Két módszerrel lehet próbálkozni: egyrészt szabad szemmel bárki megpróbálhatja felkeresni ezeket, hiszen a nyolc bolygóból hat látszik így is, az Uránusz és a Neptunusz kivételével szabadszemes égitestekről beszélünk. Viszont távcsövet is érdemes ragadni, mert azzal felkereshető a maradék két bolygó is, illetve a szabad szemmel láthatókon esetleg felszíni formákat vagy holdjaikat, a Szaturnusz esetében pedig a gyűrűt is meg lehet pillantani" – mondta a csillagász.

(A nyitóképen látszik a szabad szemmel látható bolygók sorrendje, a két kör pedig azt a helyet mutatja, ahol az Uránusz és a Neptunusz távcsővel megfigyelhető lesz.)

Hogy mikor is láthatjuk a füzért fent, azt a napkelte időpontja befolyásolja – az első bolygó, a Szaturnusz már éjfélkor kel, de várnunk kell még sorban a többire. Utolsó előtti bolygóként a Vénusz már 3.30-kor elég magasan lesz, a Merkúr azonban csak 4 óra után emelkedik megfigyelhető magasságba. A Nap viszont 5 óra előtt már felkel, tehát 4 órakor már igencsak pitymallani fog az égbolt. A fényesedő égi háttér pedig nem tesz jót a bolygók láthatóságának, szépen lassan leradírozza őket a vászonról. A megfelelő időzítés így különösen fontos.

Szabó Olivér Norton még arra hívta fel a figyelmet, hogy az időzítésen túl fontos a pozíció is: alacsony keleti horizontot kell keresni, hogy keleti irányban fák, magas épületek vagy hasonlók ne zavarják a kilátást, mert a Merkúr, a Vénusz és az Uránusz viszonylag alacsonyan lesz az égen.