A nyércek és egy friss kanadai kutatás szerint az őzek képesek embert is megfertőzni azt követően, hogy valószínűsíthetően embertől elkapják a megbetegedést: jó hír, hogy az oltás mindenképpen erős védelmet nyújt számunkra ilyen esetekben is, ugyanakkor az állatokban keringő vírus újabb mutációkat hozhat létre a MedicalXpress cikke szerint.

A vadon élő állatok esetében a legtöbbször haláluk után derül ki a fertőzöttség: az autóbalesetben elhullott vagy elütött állatoknál tudják kimutatni a vírust. A háziállatok tesztelését a betegség jelei esetén végezheti az állatorvos: ugyanúgy PCR-tesztet lehet készíteni esetükben, mint az embereknél. Az állatkerti állatoknál ezt lehetséges, hogy szedálás előzi meg.

Aggodalomra az állatok esetében kifejezetten a mutációk miatt van ok. Amikor egy vírus másolatokat készít magából egy új gazdatesten belül, megvan az esélye a másolási hibának, mely a mutációt okozza.

A legtöbb mutációnak nincsen jelentősége, de időről időre kialakulhatnak olyan változások is, amelyek befolyásolják a vírus életképességét, fertőzőségét.

A tulajdonságok megfelelő kombinációjával egy vírus akár egyik gazdafajról a másikra is át tud ugrani. Így indult el a koronavírus-járvány 2019 végén a patkósdenevérekből kiindulva, bár még folyik a vita arról, hogy a denevérek élőállat-piacon, laboratóriumi baleset vagy más módon terjesztették-e a vírust az emberre. A fertőzött emberek közti terjedés során keletkező mutációkat alaposan nyomon követik a kutatók, az állatpopulációban, különösen a vadállatok közt azonban sokkal kevésbé figyelik azt.

Az új kanadai tanulmányban szereplő fertőzött szarvasokban a koronavírus több tucat olyan mutációt alakított ki, amelyek más törzsekben nem fordulnak elő: valószínűleg régen keringett már a szarvasokban, új mutációkat létrehozva. Egyelőre úgy tűnik, ez a vonal nem tér el annyiban a régebbiektől, hogy kikerülje a vakcinák által nyújtott védelmet, mivel a változások java nem a tüskefehérjén következett be. Ennek ellenére

fontos figyelni az állatokban zajló vírusátadásokra

- pánik nélkül.

Egy feltételezés szerint az omikron esetében sem zárható ki, hogy egy állatban, valószínűleg egérben fejlődött ki. Nehéz megállapítani, a jövőben milyen változások alakulhatnak ki egy vírusban, és azt is, hogy az állatok esetében végbemenő változások milyen természetűek lesznek. Valószínű, hogy lesznek olyan állatban létrejött variánsok, amelyek nem fertőzik meg az embert, de félő, hogy olyanok is jönnek, amelyek igen.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!