"Soha nem tapasztalt mértékű pusztítást okoz a vírus, fertőző betegség következményeként nem szembesültünk még ekkora kárral. A méhlepény alkalmatlanná vált arra, hogy ellássa feladatát. A magzatok és újszülöttek oxigénhiány miatti fulladásban halnak meg" – mondta el a NBC-nek David Schwartz atlantai perinatális patológus, a jelenséget feltáró tanulmány vezetője.

"Ez szinte a pontos ellentéte annak, amit más fertőző betegségeknél, például a zikánál, a rubeolánál vagy a szifilisznél látunk. Nem a magzatot támadja meg és pusztítja el a vírus, hanem a méhlepényt."

A méhlepényt pusztítja a vírus

A tanulmányban Schwartz és csapata 12 országban vizsgált 68 esetet, ahol a csecsemő vagy halva született, vagy a születést követő hét napon belül halt meg. Mindegyik anyja oltatlan volt, és a terhesség ideje alatt elkapta a koronavírust. Mind a 68 méhlepény megvizsgálták, és 30 boncolást is elvégeztek.

A magzatokban és újszülöttekben a fulladáson túl nem fedeztek fel elváltozást, a placenták ugyanakkor egységesen a SARS-CoV-2- placentitisz jeleit mutatták. Ez a következőkből áll:

• A fibrin nevű fehérje felhalmozódása, amely vérrögképződést okoz a szerv érzékeny érrendszerében.
• A méhlepény védő sejtrétegében lévő sejtek elhalása.
• Szokatlan gyulladás a méhlepényben.

A placentáknak átlagosan háromnegyedük volt érintett, így nem tudtak elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a magzatoknak.

Egyes esetekben a méhlepény 90 százaléka halt el.

Fibrin egy normál terhesség során is elkezdhet felhalmozódni a placentában, de nem ekkora területet érintve.

Rizikófaktor a terhesség

Az állapotos nők kifejezetten ki vannak téve a koronavírus veszélyének, mivel a várandósság gyengíti az immunrendszer védekezőképességét annak érdekében, hogy ne akarja kilökni a magzatot. A koronavírus azonban másképp hat a terhes nők szervezetére, mint más vírusok.

Az érintett nők esetében a vírusfertőzés enyhe, akár tünetmentes is lehetett, a placenta károsodását leszámítva.

Ha csak kis terület sérül, az nem okoz gondot, de ha a méhlepény nagy része elhal, azt először a baba mozgásának lassulása és növekedésének csökkenése jelzi, később pedig a terhesség elvesztéséhez vezethet a folyamat, ráadásul igen gyorsan.

Az állapot néhány nap, legfeljebb két hét alatt a magzat halálához vezethet, szűrésére a harmadik trimeszterben végzett ultrahang-vizsgálatokat ajánlanak a szakemberek. A folyamat nem visszafordítható, de szóba jöhet a szülés beindítása.

A megelőzéshez az oltás kell

A halvaszületés ritka, de a koronavírus-fertőzés jelentősen megemeli előfordulásának gyakoriságát. Amerikában a terhességek 0,59 százaléka végződött így a pandémia előtt, ami 0,89 százalékra ugrott a járvány első időszakában a megfertőződött nők körében, majd a delta hullámban 2,7 százalékig emelkedett a vírussal megbetegedett anyáknál.

A SARS-CoV-2-placentitisz ugyanakkor megelőzhető: ehhez a koronavírus elleni oltást kell felvenni. Egy izraeli kutatás 24 ezer csecsemőt vizsgált meg, és megállapította, hogy az oltott és oltatlan anyáktól születő csecsemők születési súlyában és idejében nincs különbség, és életük első öt hónapjában kórházba kerülések esélyét sem módosítja az oltást, tehát az biztonságosnak tekinthető a csecsemőre nézve.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!