Infostart.hu
eur:
364.51
usd:
331.5
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
A NASA amerikai űrhivatal által 2018. október 30-án közreadott számítógépes grafika a Kepler űrteleszkópról. A NASA aznap bejelentette, hogy elfogyott az exobolygóvadász üzemanyaga, így kivonják a forgalomból, mert már nem tud adatokat küldeni, vagy fogadni. A 2009-ben Föld-körüli pályára állított űrteleszkóp több ezer naprendszeren kívüli bolygót talált, de 2013 óta korlátozott üzemmódban működik. A teleszkóp TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) elnevezésű utódját 2018. áprilisban indították útjára.
Nyitókép: MTI/EPA

Szupernóvarobbanásra vár a tudósvilág, nappal is látható lehet a hatása

A Földhöz közeli csillag utoljára 35 éve robbant fel: most már kifinomult riasztórendszer jelezheti, hogy mikor következhet be ilyen esemény, így könnyen dokumentálhatóvá válik a szupernóvarobbanás.

A Holdnál is fényesebben ragyogó, nappal is érzékelhető esemény is történhet szupernóva robbanásakor: a tudományos világ izgatottan várja a következő eseményt, amely kihívást is rejt magában. Egy ennyire látványos robbanás ugyanis túlterhelné a csillagászok által használt távcsövek ultraérzékeny érzékelőit a Nature cikke szerint.

"Ha az η Carinae vagy a Betelgeuse felrobban, nem állunk készen arra, hogy megfigyeljük, ahogyan azt harmincöt éve az '87A esetében tettük" – utal Patrice Bouchet asztrofizikus a két legismertebb csillagra. Bouchet 1987-ben értékes megfigyeléseket végzett a szupernóvarobbanással kapcsolatosan, de az általa akkor használt felszerelések ma már nem léteznek.

"A kutatók igyekeznek majd menet közben átalakítani műszereiket, de a megfigyelések oroszlánrésze az amatőr csillagászokra hárulhat, akiknek kisebb távcsöveik vannak, és sok esetben nagyon jártasak a használatukban" – mutat rá egy paradoxonra a kutató a fényes robbanásokkal és szuperérzékeny műszereikkel kapcsolatosan.

Rtika alkalom a megfigyelésre

Bárki is végzi majd el a következő megfigyelést, a tudományos haszon óriási lesz. Szupernóvákat eddig ritkán figyeltek meg közelről, pedig kulcsfontosságúak annak megértéséhez, hogy a csillagokban magfúzióval keletkezett kémiai elemek hogyan oszlanak szét a galaxisokban. Maguk a csillagrobbanások olyan elemeket szintetizálnak, amelyek egyébként nem léteznének. A neutrínók, amelyeket 1987-ben a világon elsőként Nakahata Maszujaki és társa, Keiko Hirata láthattak egy szupernóvarobbanás kapcsán keletkezni, egyedülálló lehetőséget nyújtanak a robbanó csillagok belsejében zajló fizikai folyamatok megfigyelésére, és fontos felfedezésekhez vezethetnek a természet alapvető erőivel és részecskéivel kapcsolatban. Nakahata most is figyel és vár, hogy a neutrínókat tanulmányozhassa.

A szupernóvák a kozmosz legintenzívebb kataklizmái, hetekig vagy hónapokig is világíthatnak, esetenként több fényt bocsátanak ki, mint egy egész galaxis.

A szupernóvarobbanásoknak több típusa létezik, de a leggyakoribbak egy nagyon nagy – a Nap tömegének 8 és 140-szerese közötti – csillag életének végén következnek be.

A csillagban kifogy a magfúziót működtető anyag, és inaktív, plazmaállapotban lévő vas- és nikkelmag marad csak annak közepén. A csillag külső rétegei elkezdenek befelé hullani, a mag pedig elkezd összeomlani. Ezredmásodpercek alatt a magban lévő anyag nagy része annyira összenyomódik, hogy a protonok és elektronok neutronokká egyesülnek. A mag sűrűsége hirtelen több nagyságrenddel megnő, mivel a neutronok sokkal kevesebb helyet foglalnak el, mint a plazma. A neutronok egyre sűrűbb gömbbe tömörülnek – olyan sűrűvé, amennyire a fizika törvényei megengedik, és a mag belsejében kialakul egy proto-neutroncsillag. A csillag többi része erre zuhan az intenzív gravitációs mezőben, majd az anyag a neutronmag kemény felszínébe ütközik, és egy kifelé terjedő lökéshullámmal pattan vissza. Ez olyan heves, hogy a csillag többi része szétesik, és csak a neutroncsillag maradványa marad meg, amely körülbelül kétszer akkora súlyú, mint a Nap.

Az összeomlás során elemi részecskék ütköznek folyamatosan,

ha neutrínó jön létre, az kilép az űrbe.

A keletkező energia 99 százaléka ebben a formában távozik a csillagból. Végül a csillag eredeti tömegének nagy része szétszóródik a csillagközi térben. A következő évezredek során ez új csillagok és bolygók kialakulását váltja ki; a mi Naprendszerünk is így alakulhatott ki, mintegy 5 milliárd évvel ezelőtt.

A detektorok pontosan jelzik az eseményt

Becslések szerint évszázadonként egy-két ilyen esemény következik be, de szabad szemmel észlelhető robbanásból csak ötöt sikerült a történelem során regisztrálni eddig. A vastag csillagközi por elrejthette az eseményeket a szem elől, de egy gigantikus japán neutrínódetekor szeme elől már nem bújhatnak el az eseményeke kísérő neutrínózáporok. Egy riasztórendszer automatizáltan, öt percen belül értesíti a világ tudósait, hogy megkezdhetik munkájukat – ehhez az kell, hogy két, a Föld különböző pontján található neutrínó-befogórendszer jelezzen, az már ugyanis nem lehet véletlen anomália.

Az észlelés nem lehet tehát gond, a rögzítés viszont igen.

A legérzékenyebbre cserélt teleszkópok képtelenek lehetnek a fényes esemény megfigyelésére – a csillagászok olyan trükköket alkalmazhatnak, mint a rövid expozíciók készítése, vagy a távcső tükrének részleges elsötétítése, hogy az kevesebb fényt verjen vissza. Az egyik legfontosabb megfigyelést, azaz a szupernóva fényességének és időbeli változásának mérését azonban nehéz lesz pontosan elvégezni. A csillagászok általában kalibrálással mérik egy csillag fényességét, összehasonlítva azt egy másik, jól ismert objektum fényességével ugyanabban a látómezőben. A kalibrálás azonban nehéz, ha a vizsgált objektum olyan fényes, hogy ugyanabban a felvételben nem látható más csillag.

Az amatőrök szolgáltathatnak értékes adatokat

A hobbicsillagászok serege épp ezért készenlétben áll. "Mindenhol ott vagyunk" – mondja Arto Oksanen, a finnországi Jyväskyläben élő informatikus, aki hírességnek számít az amatőrcsillagászat világában. Oksanen egy megfigyelőkből álló klub elnöke, amely Helsinkitől mintegy 300 kilométerre északra, távolról működtetett csillagvizsgálót épített és működtet, 40 centiméteres tükrös távcsővel és automata kupolával.

Egy nagyon fényes szupernóva méréséhez még kisebb távcsövek is megteszik. Oksanen azt mondja, hogy ha az objektum rendkívül fényes – és feltételezve, hogy látható a finn égbolton –, akkor valószínűleg először is fényképeket készítene Nikon digitális tükörreflexes fényképezőgépével.

Egy szupernóva esetében az idő a legfontosabb,

és még ez a durva módszer is felbecsülhetetlen értékű információkat rögzítene arról, hogyan változik a robbanás fényessége. Bár keveseknek van ilyen részletes vészhelyzeti forgatókönyve, a kutatók szerint az idei robbanás sok életet változtathat meg azzal, hogy amatőröket von be a tudományba.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×