INFORÁDIÓ
2022. május 18. szerda
Alexandra, Erik

tahiti

korallzátony

unesco

tudomány

Óriási, érintetlen korallzátonyra bukkantak

Óriási, érintetlen korallzátonyra bukkantak

Infostart / MTI

Hatalmas, három kilométeres, érintetlen korallzátonyt fedeztek fel 35-70 méteres mélységben a Francia-Polinéziához tartozó Tahiti partjainál.

Ebben a mélységben ez az egyik legnagyobb felfedezett korallzátony - közölte a kutatást vezető UNESCO. Egyes korallok átmérője több mint két méter. Egy ilyen méretű korallzátony kialakulásához nagyjából 25 évre van szükség.

A szervezet munkatársa, Julian Barbiere szerint valószínűleg sok ilyen ökoszisztéma van még, "csak nem tudunk róluk". "Dolgoznunk kell a feltérképezésükön és védelmükön" - tette hozzá.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója szerint a felfedezés segít kiszélesíteni tudásunkat arról, "mi rejlik a mélyben".

A szakértők eredményeikrő la New Scientist című lapban számoltak be csütörtökön.

A zátonyra novemberben bukkantak, amikor a kutatók egy expedíció alkalmával, a tengerfeneket feltérképező globális misszió keretében olyan mélységbe merültek, melyet az óceánok "alkonyzónájának" neveznek - írja a BBC News.

A korallzátonyok az óceánok leginkább veszélyeztetett ökoszisztémai közé tartoznak: érzékenyek a szennyezésre, a víz hőmérsékletének emelkedésére, a vízben feloldódó szén-dioxid miatti kémiai változásokra.

Murray Roberts, az Edinburghi Egyetem kutatója szerint a felfedezés rávilágít, milyen sokat kell még tanulnunk az óceánokról. "A korallzátonyokat még mindig a sekélyebb trópusi vizekhez kötjük, erre itt találunk egy hatalmas, korábban ismeretlen zátonyrendszert. Mivel a sekélyebb vizek gyorsabban melegszenek, mint a mélyebbek, ezek a zátonyrendszerek lehetnek a jövőben a korallok mentsvárai. Fe kell térképeznünk ezeket a különleges helyeket, megérteni ökológiai szerepüket és biztosítani, hogy megvédjük őket a jövő számára" - emelte ki Roberts.

Általában kisebb mélységben bukkannak a tudósok korallzátonyokra, mert az algának, mely a korallokokon belül él, fényre van szüksége. De itt, az óceánnak a szárazföldtől távolabb eső részén vélhetően kevesebb üledék rakódik le.

Egyelőre nem találtak bizonyítékot arra, hogy ezt a korallzátonyt károsították volna az egyébként a korallokat fenyegető tényezők. Barbiere szerint a szokatlan mélység az egyik oka, hogy a korallzátony ilyen jó állapotban van.

A következő hónapokban alaposabb vizsgálatnak vetik alá a korallzátonyt és a körülötte élő fajokat. Az UNESCO adatai szerint egyelőre a tengerfenéknek csak mintegy 20 százaléka van feltérképezve.

Nyitókép: UNESCO / Alexis Rosenfeld
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018