A rendezvény célja az európai kerecsensólyom-állomány természetvédelmi helyzetének felmérése, valamint az Európai Unió 2006-ban elfogadott kerecsensólyom-védelmi tervének felülvizsgálata volt - közölte az egyik szervező, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Az esemény a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társszervezésében, a Grassland-Hu Life integrált projekt részeként valósult meg.

A közlemény kiemeli: az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében.

A konferencia első napján az európai elterjedési terület országainak szakemberei ismertették az állományok természetvédelmi helyzetét Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Moldovában és Nyugat-Romániában.

Bulgáriában az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően ismét megtelepedett és sikeresen fészkel a kerecsensólyom,

ami a kilencvenes évek végén tűnt el az ország fészkelő fajai közül.

A beszámolók alapján

a közép-európai állomány 350-400 párra tehető

2021-ben, ami lassan emelkedő trendet mutat. A kelet-európai - elsősorban ukrán és orosz - állományokról nincs naprakész információ, de a korábbi adatok és trendek ismeretében valószínűleg nem éri el a kétszáz párt. A közép-európai állomány növekedése különösen annak fényében örvendetes, hogy a nyolcvanas évekre a faj majdnem eltűnt a régióból.

A szakemberek megállapították, hogy a jelenlegi növekedés jelentős mértékben az elmúlt évtizedben kihelyezett fészkelőládáknak, a veszélyes oszlopok szigetelésének, valamint a fészkek és az élőhelyek védelmének köszönhető. Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában az Európai Unió Life Nature programjai adtak támogatást a kerecsensólyom-védelmi programoknak.

Több előadás foglalkozott az orosz, illetve a kirgiz állományokkal. Folyamatban van a különleges színezetű altaji sólyom - a kerecsensólyom színváltozata - visszatelepítése az Altaj-hegységben. A nyugati (európai) és a keleti (ázsiai) kerecsensólymok közötti genetikai rokonságot vizsgáló kutatás fontos eredménye, hogy a két populáció közötti genetikai eltérés olyan szintű, ami akár a külön fajba sorolásukat is indokolhatja.

A nyugati kerecsensólyom-állomány nagysága nem éri el az ezer párt. A közvetlen veszélyek - mint például az áramütés a veszélyes középfeszültségű oszlopokon, a mérgezés, a lelövés - még mindig áldozatokat szednek, bár a természetvédelmi programoknak köszönhetően a korábbiaknál kisebb mértékben.

A konferencia második napján elhangzott, hogy az elkövetkező hónapokban elkészül az európai fajmegőrzési akcióterv megújítása, amelyet Magyarország terjeszt fel az Európai Bizottságnak. Hivatalos elfogadása 2022 végén vagy a következő év elején várható.