INFORÁDIÓ
2021. július 28. szerda
Szabolcs

kiszáradás

vízügy

vízgazdálkodás

Kiszáradt, út alatti csatorna a kiszáradt Fancsika II. víztározó mellett Debrecen közelében 2020. augusztus 11-én. A kormány 16,25 milliárd forinttal támogatja a debreceni Civaqua-programot. A fejlesztés eredményeként a Keleti-főcsatornából juttatnak vizet a Tócó vízfolyásba, valamint a város környéki tavakba.

Kiszáradóban van Magyarország egy tanulmány szerint

Infostart / MTI

A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal Magyarországon, ezért paradigmaváltásra van szükség - állapítják meg a szerzők a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon hétfőn közzétett cikkükben.

"Komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, melyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét" - összegzik a szerzők (Kis Anna, Szabó Amanda Imola, Pieczka Ildikó, Lehoczky Annamária, Vigh Péter) az éghajlatváltozás hatásait elemezve.

Helyzetkértékelésük szerint

a Kárpát-medence gyorsabban melegszik a világátlagnál, ami az éghajlatváltozásból fakadó szélsőségek fokozódását is jelenti.

Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, ami nemcsak az ott élő embereket és infrastruktúrát, de a természetes ökoszisztémákat és a mezőgazdasági tevékenységet is veszélyezteti.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az elkövetkező évtizedekben a csapadék éven belüli eloszlása módosulni fog: a nyár egyre szárazabbá, a tél pedig egyre nedvesebbé válik, egyre több "nagycsapadékú" esemény várható.

"A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét" - figyelmeztetnek a kutatók.

A szerzők rámutatnak arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ezért nagy mennyiségű vizet veszít évente az ország, azaz egyre szárazabbá válik. Javaslatuk szerint a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell törekedni, így védekezve a szélsőségek okozta vízkockázatok ellen és javítva a helyi közösségek és a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.

Hajdúszovát, 2019. április 4.
Kóró a száraz, poros szántóföldön Hajdúszovát közelében 2019. április 4-én. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi közlése szerint akár százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést is okozhat az aszály a magyar gazdáknak. Az országos aszályhelyzet miatt a kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez.
MTI/Czeglédi Zsolt
Kóró a száraz, poros szántóföldön Hajdúszovát közelében 2019. április 4-én. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi közlése szerint akár százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést is okozhat az aszály a magyar gazdáknak. Az országos aszályhelyzet miatt a kormányzat attól az évtől meghosszabbította a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez. MTI/Czeglédi Zsolt

A cikkben a természetalapú megoldások mellett érvelve kiemelik, hogy azok az eddig elterjedt szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal szemben költséghatékonyabbak és számos járulékos hasznot is hordoznak. "A szürke-infrastruktúra beruházások rendszerint nagyléptékű földmunkát és technológiai alapú megoldásokat igényelnek, amik drágák. Emellett üzemeltetésük és karbantartásuk is költséges és szakértelmet követel, illetve tervezésükhöz, előkészítésükhöz sok idő szükséges, továbbá rendszerint csak egy feladatot képesek ellátni és járulékos hasznaik nincsenek" - írják.

Ezzel szemben a természetes alapú megoldások előnye, hogy egyszerre több problémát képesek kezelni és számos járulékos hasznuk van, mint például a talajvíz pótlása, a vizek helyben tartása, a mikroklíma szabályozása, a vízminőség javítása, élőhelyteremtés, biológiai sokféleség támogatása, rekreáció, állattartás haszna - olvasható a szerzők összegzésében.

A masfelfok.hu oldalon olvasható cikkben bemutatnak öt, az éghajlatváltozás hatásaival szemben különösen sérülékeny magyarországi kistelepülést, ahol természetes vízmegtartó megoldásokat alkalmaztak egy projektben.

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018