Infostart.hu
eur:
379.47
usd:
319.89
bux:
129447.89
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézetében (NIAID) készült, és az amerikai Országos Egészségügyi Intézetek (NIH) által elérhetővé vált, dátumozatlan elektronmikroszkópos, utószínezett kép a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról (sárga). A világjárványt okozó vírus mintáját egy betegtől vették.
Nyitókép: MTI/EPA/NIAID/NIH

Német kutatók ki tudnák küszöbölni a vérrögképződés okát a vakcinákból

Egy friss beszámoló szerint a nagyon ritka mellékhatást okozó részt át lehetne alakítani a SARS CoV-2, vagyis az új koronavírus elleni védőoltásokban.

Német tudósok át tudnák alakítani oly módon, hogy ne okozzák többé az egyik ritka mellékhatást, a vérrögképződést.

Egy német kutatócsoport úgy véli, megtalálta, miért alakulhat ki vérrögösödés egyeseknél, akik az új koronavírus okozta Covid-19 ellen az AstraZeneca vagy a Johnson & Johnson vakcináját kapták - írta a The Guardian brit napilap online kiadása.

A kutatócsoport azt is el tudja mondani a gyártónak, hogyan lehetne olyanná alakítani a vakcinákat, hogy megelőzzék a problémát.

A kulcs az adenovírus, vagyis a közönséges nátha egyik okozója, melyet arra használnak, hogy a koronavírus úgynevezett tüskefehérjéjét a szervezetbe juttassa - mondta Rolf Marschalek, a frankfurti Goethe Egyetem professzora, a kutatócsoport vezetője.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett, úgynevezett mRNS-alapú oltóanyagok nem használják ezt a szállítási módszert, és nem is kapcsolható hozzájuk a vérrögképződés mellékhatása.

A probléma ritka, de nagyobb a kockázata a fiatalabb korcsoportokban, amelyeket kevésbé veszélyeztet a súlyos Covid-19 kialakulása. Az Egyesült Királyságban mintegy 33 millióan kapták az AstraZeneca oltását, 309 esetben alakult ki vérrögösödés.

A kutatócsoport egy megjelenés előtt álló, szakértők által még nem ellenőrzött tanulmányban az írta, hogy a probléma az adenovírus sejtmagba jutásakor keletkezik, nem annyira a sejtfolyadékban, ahol a vírus általában a fehérjét előállítja.

"Az adenovírus életciklusa magában foglalja a sejtek megfertőzését, az adenovírus DNS-ének bejutását a sejtmagba, majd a gének átírását a gazdaszervezet átírási gépezete által. Itt a probléma: a vírus DNS-darabja nincs optimalizálva arra, hogy a sejtmagon belül átíródjon" - írták.

A sejtmagban a tüskefehérje darabjai összeakadhatnak vagy széttörhetnek. Ezek mutáns fehérjerészekké válhatnak, amelyek a szervezetbe kerülnek, és igen ritkán vérrögképződést okoznak - vélik a tudósok.

Marschalek szerint a vakcinák átalakíthatók úgy, hogy a problémát elkerüljék. A Johnson & Johnson már kapcsolatba lépett a kutatócsoporttal - mondta el a Financial Timesnak.

A gyógyszergyártó "most igyekszik optimalizálni az oltóanyagot. Adataink birtokában meg tudjuk mutatni nekik, hogyan mutáljuk ezeket a szekvenciákat, amelyek úgy kódolják a tüskefehérjét, hogy elkerüljük a nem kívánt reakciókat" - tette hozzá.

Az AstraZenecával még nem beszéltek, ám "nekik is elmondják, mit kell tenni, hogy a vakcina javuljon".

Más tudósoknak azonban más elméleteik vannak, Marschalek és kutatócsoportja egyelőre hipotézist alkotott, amely más szakértők ellenőrzésére vár.

Címlapról ajánljuk

Madaras Norbert: a párizsi olimpia után azonnal aláírtam volna, hogy négy ezüstöt nyerünk a következő két évben

Nemhogy félig, hanem majdnem tele van a pohár – így értékelte a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, hogy a férfi és a női válogatott is két-két döntőt játszott bő fél éven belül. A sportvezető az InfoRádióban azt mondta, a vesztes finálékból is sokat lehet tanulni, és a magyar játékosoknak motiváló erőnek kell lennie, hogy legközelebb bebizonyítsák, ők a legjobbak, és képesek döntőt nyerni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×