Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.23
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az új koronavírus betegeinek ápolására alakítanak ki szükségkórházat az indiai Asszám államban fekvő Gauháti egyik sportcsarnokában 2021. április 19-én. A koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma több mint 15 millió Indiában, a második legmagasabb a világon az Egyesült Államok után.
Nyitókép: MTI/AP/Anupam Nath

Ez a két vakcina nagyon hatásos az indiai mutánssal szemben

Hasonló hatékonysággal védenek, mint a brit variánssal szemben.

Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) friss vizsgálati eredményei szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár, illetve a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcinái egyaránt nagyon hatékonyak a koronavírus indiai variánsa által okozott betegség kialakulásának megakadályozásában.

A PHE adatai szerint a két vakcinaféle majdnem olyan magas hatékonysággal akadályozza meg a hivatalosan B.1.617.2 megjelöléssel nyilvántartott, közkeletűen indiai variánsként emlegetett változat okozta Covid-19 betegség szimptomatikus kifejlődését, mint a Délkelet-Angliában korábban feltűnt, Nagy-Britanniában dominánssá vált kenti variáns esetében.

A közegészségügyi szolgálat vizsgálata kimutatta, hogy

  • a Pfizer/BioNTech-oltóanyag a második dózis beadása után két héttel 88 százalékos hatékonyságú a tünetekkel járó megbetegedés kialakulásával szemben.
  • Ugyanez a vakcina 93 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a Covid-19 betegség kifejlődését a B.1.1.7 megjelölésű kenti variáns esetében.
  • Az Oxford/AstraZeneca-vakcina a PHE vizsgálata szerint két dózis beadása után 60 százalékos hatékonysággal veszi elejét a tünetekkel járó koronavírus-betegség kialakulásának.
  • Ennek az oltóanyagnak a hatékonysága a Covid-19 betegség kifejlődésével szemben 66 százalékos a kenti vírusváltozat esetében.

Jenny Harries, a brit egészségügyi minisztérium egészségügyi biztonsági hivatalának (UK Health Security Agency, UKHSA) vezérigazgatója a BBC televízió politikai magazinműsorában elmondta: a két vakcina hatékonysága között mutatkozó látszólagos különbség abból ered, hogy a vizsgálat minden korcsoportra kiterjedt, viszont a Pfizer/BioNTech-oltóanyag nagy-britanniai alkalmazása jóval előbb kezdődött és fiatalabb korosztályokra, főleg a közegészségügyi ellátásban dolgozókra összpontosult.

Az Oxford/AstraZeneca-vakcina hónapokkal később került forgalomba, főleg az idősebb korosztályokra terjedt ki, és a vizsgálati adatminta számottevően kisebb, mint a másik oltóanyagé – hangsúlyozta Harries professzor.

A Public Health England vizsgálati beszámolója kiemeli: a két oltóanyag az indiai variáns okozta Covid-19 kórházi kezelést igénylő súlyos formáinak kialakulását, valamint a betegség okozta halálozást valószínűleg még magasabb hatékonysággal akadályozza meg, mint a szimptomatikus – vagyis érzékelhető tünetekkel járó, de kevésbé súlyos kimenetelű – betegség kifejlődését.

A PHE hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a B.1.617.2 variáns nem okozott olyan nagy számú, súlyos vagy halálos kimenetelű megbetegedést, hogy a két vakcina ilyen esetekkel szembeni hatékonyságát pontosan meg lehessen állapítani.

Mary Ramsay professzor, a PHE oltási programokért felelős igazgatója a vizsgálati eredmények vasárnapi ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában közölte: a kutatás megnyugtató módon igazolja, hogy mindkét vakcina magas szintű védelmet nyújt a B.1.617.2 variáns okozta szimptomatikus megbetegedések kialakulása ellen.

Ramsay professzor is hangsúlyozta, hogy a két oltóanyag várhatóan még nagyobb hatékonyságúnak bizonyul a kórházi kezelést szükségessé tévő súlyos megbetegedések és a halálozások megakadályozásában, éppen ezért életfontosságú, hogy mindenki mindkét oltási dózist megkapja.

A szaktárca adatai szerint a felnőtt brit lakosság 71,6 százaléka részesült eddig a koronavírus elleni oltás első adagjában, 41,9 százalék már mindkét dózist megkapta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×