18 °C
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász szerint megfelelően gyorsan és profin kifejlesztették az alig egy éve velünk lévő új koronavírus elleni vakcinákat, hisz ennek korábban ismert ideje akár 5-6 év is volt, most meg már százmillió számra oltják az embereket hónapokkal ezelőtt engedélyezett oltóanyagokkal.
A gond nem is ezzel van szerinte.
"Természetes, hogy egy világjárványban nem könnyű ellátni oltóanyaggal a világot egyik napról a másikra. Ha holnap azt mondanák, hogy holnaptól csak hidrogén hajtású autót lehet használni, akkor sem tudnák hidrogén hajtású autóval ellátni a világot.
Nemzetközi szervezeteknek dolgozni kell azon, hogy ne legyen luxus a vakcina,
és azok az országok is kapjanak belőle, amelyek szegényebbek, ezért vannak olyan cégek, mint például az AstraZeneca vagy a Janssen, amely kapott állami támogatást annak érdekében, hogy alacsony áron gyárthassák a vakcinájukat" – ecsetelte az InfoRádiónak nyilatkozó Rékassy Balázs.
Arra a kérdésre, hogy van-e alapja annak a gyanúnak, amely szerint a vakcinagyártók azért nem pártolják a szabadalomfeloldást, mert a világtörténelem legnagyobb üzletétől esnek el, a szabadalom mibenlétét tisztázta.
"Tegyük fel, én vagyok egy gyár, és azt mondom, hogy belefektetem a pénzemet, energiámat a kutatásba, a fejlesztésbe, majd a gyártásnak a megszervezésébe. Ezért cserébe az az alapelv, hogy tíz évre kapok rá úgynevezett monopóliumot, védelmet, nem gyárthatja más ugyanazt a molekulát. Kvázi
a tíz év alatt kereshetem meg a befektetett energiáimat.
Egy normál gyógyszer esetében ez 1 és 2 milliárd dollár között lehet. Több tízezer molekulából, kezdeményezésből ha egy bejön, akkor az nagyon jó; így van a vakcina esetében is, iszonyú energiákat tettek a vakcinakutatásba, a gyártás megszervezésébe" – tette világossá.
Rámutatott, a Karikó Katalin nevével fémjelzett, a Pfizernél zajlott mRNS-kutatások mögötti (gyártási) tudás is csodálatos, de ugyanolyan másik hatalmas tudás például az, hogy ezt nanoméretű liposzómákba, vagyis lipidrészecskékbe képesek becsomagolni.
"Ez is egy védettség, és például olyan gyár sincs túl sok a világon, amely tudja ezt. Egy ilyen szabadalom tehát rengeteg összetevőből áll, és azt mondják a szabadalom megtartása mellett érvelők, hogy
ha a szabadalom megnyílik mindenkinek, akkor a gyártók által nyújtott, szavatolt minőség már nem biztos, hogy garantálható, másrészről elvész a motiváció a további kutatásokra"
– figyelmeztetett Rékassy Balázs.
Márpedig a koronavírus mentén lehet némi félelem attól, hogy egy éven belül olyan mutációk lépnek fel, amelyekre a jelenlegi vakcinák nem adnak védelmet.
"Miért is fejlesszek én, ha nem fogok tudni keresni rajta?" – világított rá a kulcskérdésre tömören a szakember.
A szabadalom eltörlése mellett érvelőknek abból a szempontból szerinte persze igazuk van, hogy valóban egy világjárvány esetében a tömegek és a szegények gyors beoltása is nagyon fontos, hiszen ha ez nem történik meg, akkor jöhetnek létre azok a mutációk, amelyek szabadon elkezdenek terjedni.
Rékassy Balázs szerint az a jó konstrukció, amikor
az állam befektet a gyártásba, cserébe alacsonyabb áron lehet vakcinát kapni;
így lett az AstraZeneca oltásé 1,8 dollár, míg mondjuk a Sinopharmé 30 euró, a Szputnyiké 20 dollár.
