Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Az új koronavírus előidézte Covid-19-ben szenvedő beteg az új madridi Enfermera Isabel Zendal Sürgősségi Kórházban 2021. január 18-án. Ezen a napon 392 vírusbeteget kezeltek itt, többet, mint a madridi régió bármelyik másik kórházában.
Nyitókép: MTI/AP/Bernat Armangue

Pszichiátriai és neurológiai betegségek követhetik a koronavírus-fertőzést

A pozitív tesztet követő fél éven belül nyolcból egy koronavíruson átesett embernél alakulnak ki ilyen típusú betegségek egy új kutatás szerint.

Korábbi, hasonló jellegű megbetegedések esetén még gyakrabban léptek fel mentális vagy neurológiai problémák a koronavírusból felépülteknél: azok közül, akiknek volt már ilyen betegsége korábban, háromból egy embernél merül fel újra hasonló probléma az egyelőre még szakértői ellenőrzés előtt álló kutatás szerint. Aggasztó, hogy a problémák azokat is érinthetik, akiknek nem volt olyan súlyos a megbetegedésük, hogy azzal kórházba kellett volna vonulniuk. Enyhébb tünetek mellett a betegségen átesők esetében kilencből egy embernél alakult ki például stroke vagy depresszió. Max Taquet, a kutatás vezetője, az Oxfordi Egyetem pszichiátriai szakértője meglepőnek nevezte a tényt a The Guardian cikkében.

Nő a gyakoriság

A kutatók 236 379 páciens elektronikus betegadatait elemezték: a pozitív teszttel rendelkező, a betegségen átesett és azt túlélő emberek adatait influenzán átesett emberek adataival vetették össze. A megbetegedések mindkét csoportban a tavalyi év januárja és decembere közt következtek be.

A kutatók az eredményeket az ismert rizikófaktorok szerint – kor, nem, etnikai hovatartozás, alapbetegségek, köztük mentális betegségek – súlyozták. Eredményeik szerint

a neurológiai és pszichiátriai betegségek előfordulása 33,6 százalék volt

a koronavírusból felépülők esetében, az érintettek 13 százaléka először kapott ilyen diagnózist. Ez Taquet egy korábbi kutatását pontosítja: abban kutatótársaival úgy találta, öt felépült betegből egynél alakul ki pszichiátriai betegség. A mostani eredmények azt sugallják, az olyan diagnózisok, mint a stroke, az akut agyűri vagy koponyán belüli vérzés, a demencia és egyes pszichotikus betegségek gyakrabban fordulnak elő koronavírusból felépülteknél, mint influenzából vagy egyéb légúti betegségekből kigyógyultaknál. Az előfordulás a kórházban kezeltek esetében volt magasabb.

Újabb bizonyítékot jelent

Taquet arra nem tud választ adni egyelőre, hogy milyen hosszan maradhatnak fenn ezen állapotok a diagnózist követően.

"Az olyan diagnózisok esetében, mint az agyvérzés vagy a koponyaűri vérzés, a kockázat hat hónapon belül drasztikusan csökken, de néhány neurológiai és pszichiátriai diagnózis esetén nincs válaszunk arra, hogy meddig következhetnek be."

Nem lehet kizárni, hogy akik felgyógyulásuk után kapták meg a diagnózist, esetleg már koronavírussal való megfertőződésük előtt betegek voltak, csak felfedezetlenül, bár Taquet szerint ez nem valószínű, és egyes betegségeknél ez nem is elképzelhető. A kutatás nem bizonyítja, hogy a koronavírus felel ezen állapotok kialakulásáért, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a Covid az agyra és a központi idegrendszerre is komolyan hat.

Tim Nicholson pszichiáter szerint az eredmények azért jelentősek, mert egyes betegségek a koronavírus utáni előfordulásának gyakorisága más kontextusba kerül általuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×