A kutatók megmutatták, hogy nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy a vírusok közvetlenül a tüdőbe jussanak, még akkor is, ha egy koronavírusos beteg köhögését lélegzi be valaki. Ennek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat két részre osztható: az első szakaszban csak a felső légutak fertőződnek meg, majd a második szakaszban az itt elszaporodott, és innen mélyebbre jutott vírusok okoznak tüdőgyulladást.
A vizsgálat eredményei alapján a szakemberek megfogalmazták, hogy mit lehet tenni a betegség elején azért, hogy a tünetek ne súlyosbodjanak. Ezek az óvintézkedések nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, melyek a folyamat első szakaszára irányulnak - olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) keddi közleményében.
Mint írják, a világjárvány egyik jellegzetessége, hogy a betegség lefolyása, súlyossága egyénenként nagyon eltérő. A betegség alakulása jelentős részben függ attól, hogy hol találhatók azok a sejtek, amelyeket az új típusú koronavírus megfertőzött. A jellemző enyhe tünetek - mint a köhögés, vagy a szaglás és az ízlelés elvesztése - felső légúti fertőzésre utalnak. Ahhoz, hogy tüdőgyulladás alakuljon ki, a vírusoknak sokkal mélyebbre kell jutniuk.
A kutatók ezért tartották fontosnak annak a megvizsgálását, hogy hová kerülnek a vírusok akkor, amikor egy koronavírusos beteg köhögéséből származó levegőt lélegzik be valaki. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához olyan számítógépes modellt alkalmaztak, amely a vírushordozó részecskék légúti kiülepedését határozza meg. A szimulációk azt mutatták, hogy nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy egy légvétel nyomán akár csak egyetlen vírus is a tüdő mélyére jusson, a belélegzett vírusok nagy része ugyanis az orrüregben, a szájüregben és a torokban tapad meg.
A kutatók szerint ez az eredmény összhangban van azzal a klinikai megfigyeléssel, amely szerint a tüdőgyulladás kialakulását felső légúti tünetek megjelenése előzi meg. Mindezek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat két részre osztható: az első szakaszban csak a felső légutak fertőződnek meg, majd a második szakaszban az ott elszaporodott vírusok mélyre jutva tüdőgyulladást okoznak. "Ez azt is jelenti, hogy azok a vírusok, amelyek a tüdőnkbe jutva súlyos betegséget okoznak, nem egy másik betegből, hanem a saját felső légútjainkból származnak. A felső légútjainkban található vírusok tehát nemcsak más személyek felső légútjait, hanem a saját tüdőnket is megfertőzhetik" - mutatnak rá.
A betegség súlyosbodásának elkerülése érdekében a tanulmány alapján fontos a levegő víruskoncentrációjának csökkentése. "Mivel a víruskoncentrációt a saját köhögésünk is növelheti, a zsebkendőbe történő köhögés és a gyakori szellőztetés nagyon ajánlott, még akkor is, amikor egyedül vagyunk otthon. Emellett a betegség súlyosbodásának a kockázatát jelentősen csökkentheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer is, amely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget. Mindezek nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, amelyek a folyamat első szakaszának kialakulását - a felső légutak megfertőződését - igyekeznek megelőzni"- hívják fel a figyelmet a kutatók.
Annak a pontosabb megértéséhez, hogy a felső légutakból hogyan jutnak a vírusok a tüdőbe, további kutatásokra van szükség. A beszámoló szerint a kutatók szeretnék azt is megvizsgálni, hogyan befolyásolja a légzési mód a vírusok légúti kiülepedését. Ez hozzájárulhat a sportolók, illetve a nehéz fizikai munkát végzők között előforduló vírusterjedés megértéséhez.
Az eredeti közlemény szabadon hozzáférhető itt.
