Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Létrehozzák a "történelmi szagtárat"

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a történeti szövegek hét nyelven történő áttekintésében.

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden "történelmi szagot" össze akarnak gyűjteni.

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a XVI. századtól a XX. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe,

rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a XVIII. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a történeti szövegek hét nyelven történő áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

Tullett hozzáfűzte, hogy külön foglalkoznak majd azokkal, akiknek a szagok érzékelése egy-egy korban valamiért fontos volt, például az orvosokkal, és azzal, hogy a szaglás mit jelentett számukra. A korabeli orvosok például számos gyógynövényt, például rozmaringot is használtak, egy darabig úgy vélték, hogy ezek védenek a pestistől. A repülősót pedig a 18. és a 19. században a görcsök és ájulás ellenszereként alkalmazták.

A kutatás arra is kiterjed, hogy különböző jellegzetes illatok, köztük a dohány szerepének, felhasználásának változását vizsgálják a történelem során.

A kutatók eredményeiket vegyészekkel és illatszerészekkel is megosztják, hogy rekonstruálni tudják az eltűnt illatokat, amelyek később múzeumok és más örökségi helyszínek látogatóinak élményét fokozhatják.

A The Guardian brit napilap honlpja felidézte, hogy az egykori illatok bemutatására már létezik élő példa Nagy-Britanniában: egy yorki múzeumban, a Jorvik Viking Központban a 10. századi szagokat rekonstruálták, ami számos látogató szerint különösen emlékezetessé teszi a viking korszakot bemutató kiállítást.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 27. 10:40
×
×
×
×