eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Pexels

Mégsem maradtunk le annyira labdajátékokban a világtól

Eddig 2500 éves, Görögországban talált labdák voltak a legrégebbi ismert leletek Eurázsiában, de most Kínában egy lovas sírjában háromezer év körüli labdát fedeztek fel. Azért Afrika és Amerika még így is előttünk járt.

Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat.

Az MTI beszámolója szerint

a ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból

– olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.

A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaik legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek.

Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok csak sokkal később jelentek meg: Görögországban nagyjából 2500 évvel ezelőtt, míg Kínában nagyjából 300 évvel később.

A Zürichi Egyetem kutatói német és kínai kollégáikkal együttműködve vizsgáltak meg három bőrlabdát, amelyeket az északnyugat-kínai Turpan szomszédságában lévő, régi Janghaj-temető sírjaiban tártak fel.

A 7,4-9,2 centiméter átmérőjű labdák 2900-3200 évesek lehetnek.

„Ez azt jelenti, hogy ezek a labdák nagyjából ötszáz évvel régebbiek, mint az Eurázsia területéről eddig ismert legrégebbi labdák és labdajáték-ábrázolások” – mondta Patrick Wertmann, az egyetem munkatársa. Hozzátette: sajnálatos módon azonban a rendelkezésre álló régészeti információk alapján nem lehet megmondani, pontosan hogyan játszottak ezekkel a labdákkal.

A legkorábbi görög ábrázolásokon a labdajátékosok futnak, míg a kínai ábrázolásokon a lovasok ütőket használnak.

A régészek Janghajban is találtak hasonló ívelt ütőket, ám azok még csak nem is a labdákkal azonos időszakból származnak. „A janghaji bőrlabdáknak nincs közük a gyeplabda vagy a lovaspóló korai változataihoz annak ellenére, hogy kettőt közülük lovasok sírjában találtak” – jegyezte meg Wertmann.

Az egyik lovas sírjában egy laminált íj és egy nadrág maradványait is feltárták.

Mindkét lelet a lovaglás és a lovas hadviselés új korszakát, valamint alapvető társadalmi változásokat jelez, amelyeket egyre fokozódó környezeti változások, valamint jelentős népességmozgások kísértek Közép-Ázsia keleti részén.

A tanulmány szerint

a labdák és a labdajátékok már a kezdetektől fogva fontos részei voltak a testmozgásnak és a katonai tréningnek.

A sportnak továbbá, akárcsak ma is, központi szerepe volt a társadalomban és széles körben űzött szabadidős tevékenység volt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×