Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: University of Connecticut

Mutáns állatok jártak a Nemzetközi Űrállomáson

Közelebb kerültek velük az emberes űrkutatás és űrutazás egyik nagyon fontos problémájának megoldásához.

Egy hónap után sem veszítették el izmaikat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) felküldött "kigyúrt", mutáns egerek. Az ígéretes eredmény a jövőben segítheti megelőzni az izom- és csontveszteséget a hosszan tartó, például a Marsot megcélzó missziókon az asztronautáknál, valamint az ágyhoz vagy kerekesszékhez kötött embereknél a Földön.

A kutatást vezető Se-Jin Lee, a connecticuti Jackson Laboratórium munkatársa és kollégái 40 fiatal nőstény fekete egeret küldtek fel egy SpaceX rakétán az ISS-re decemberben.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban közölt tanulmányában Lee kifejtette, hogy a 24 átlagos egér mindegyike a súlytalanságban várható módon jelentős mértékben veszített izom- és csonttömegéből, mintegy 18 százalékot.

A nyolc genetikailag módosított egér azonban, melyek kétszer annyi izommal rendelkeztek, megőrizték fizikumukat. Hasonló mennyiségű izommal rendelkeztek, mint azok a kigyúrt egerek, melyek a NASA Kennedy Űrközpontjában maradtak.

Nyolc normál egérnek, melyek az űrben kapták meg a különleges, izmosító kezelést, drámai módon megnőttek az izmai.

A kezelésnél többek között blokkoltak egy proteinpárt, amelynek az izomtömeg limitálásában van szerepe.

A SpaceX kapszulája januárban landolt a Csendes-óceánban Kalifornia partjainak közelében, mind a 40 egeret jó állapotban szállítva vissza a Földre.

Néhány átlagos egérbe a visszatérés után befecskendezték az izmokért felelős szert, ezt követően gyorsan fel is építették a kezeletlen társaikénál jóval nagyobb izomzatot - mondta Lee.

A tudósok vizsgálataikat a koronavírus-járvány amerikai kitörése előtt fejezték be.

Bár eredményeik nagyon biztatóak, a kutatók szerint sok munkára van szükség ahhoz, hogy a szert komoly mellékhatások nélkül embereken tesztelhessék. Mint mondták, még évekre vannak ettől.

Az egerekre a NASA három asztronautája, Christina Koch, Jessica Meir és Andrew Morgan felügyelt az űrben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×