Amerikai környezetkutatók és klimatológusok az elmúlt négy évtized mérési adatsorait elemezve jutottak arra, hogy a párás hőség már nem korlátozódik a trópusi és szubtrópusi területekre – írja a qubit.hu a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

Minél magasabb a relatív páratartalom, annál kisebb hatásfokkal, illetve lassabban párolog el a bőrön át leadott nedvesség, viszont az emberi szervezet csak ennek a párologtatásnak a segítségével képes arra, hogy különösen nagy hőségben a hőháztartását úgy szabályozza, hogy a test maghőmérséklete egészséges mértékű maradjon. Ha a test a keletkező hőt már nem tudja megfelelően elvezetni, úgynevezett hőségstresszhez vezet. A túlmelegedés vagy hőguta pedig súlyos egészségi következményekkel járhat.

Az amerikai kutatók tanulmánya szerint a határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti nedves hőmérsékletű napok száma globális növekedést mutat. Márpedig ilyen kültéri körülmények között az emberek már rövidebb távon sem tudnak egészségkárosodás nélkül létezni. Csaknem nyolcezer meteorológiai állomás idősorait vizsgálva sűrűsödő előfordulásokat tapasztaltak Indiában, Bangladesben, Pakisztánban, Ausztrália északnyugati részén, a Vörös-tenger és a Kaliforniai-öböl partvidékén is.

A nedves forróság elől menedéket nyújtó, mesterségesen hűtött és páramentesített belterek luxusát jelenleg a fejlett világ országaiban engedhetik meg maguknak az emberek, de a gazdaságilag fejletlenebb államokban a hőstressz tömegeket érinthet a jövőben.