A most megjelent Science-cikk egy áttekintő tanulmány, amely 166 különböző vizsgálatnak az eredményeit szintetizálta, és azoknak az adatait felhasználva próbált meg trendeket kimutatni. Az áttekintő tanulmány alapján a szárazföldi ökoszisztémákban a rovarpopulációknak évi körülbelül egy, tehát

tízévente nagyjából 9 százalékos csökkenését találták,

míg a vizes ökoszisztémákban található rovarpopulációknál tízévente körülbelül 11 százalékos növekedést tapasztaltak – ismertette az InfoRádiónak Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

A legnegatívabb trendeket alapvetően Észak-Amerikában találták a szárazföldön élő rovarok esetében, igaz, az áttekintett adatok jelentős része Észak-Amerikából, valamint Európából származik – jegyezte meg a szakértő, aki szerint a tengerentúli csökkenő számok mindenféleképpen összeköthetők az urbanizációval, illetve a mezőgazdaság térhódításával. Az európai területeken főként a 2005-től tapasztalható kiemelkedő csökkenés, ami arra enged sejtetni, hogy csak most kezdi kifejteni hatását az intenzív mezőgazdaság, a fokozott vegyszerezés.

Kovács-Hostyánszki Anikó megjegyezte, bár a Science által hozott tanulmány nem taglalja a változások mértékét a különféle fajokra bontva, egyéb, közelmúltban megjelent áttekintő dolgozatok rámutatnak arra, hogy például a beporzók esetében szintén van egy igen jelentős csökkenés.

Tehát míg általában a rovarok egyedszáma csökken, azon belül bizonyos csoportok különösen veszélyeztetettek lehetnek

– tette hozzá. Európában például a vadméh- és a lepkefajok 9 százaléka veszélyeztetett, és további 30-40 százalékuk csökkenő populációs trendeket mutat. A rovarok egyedszámának a csökkenése azonban nemcsak az általuk nyújtott, például beporzás miatt lehet probléma, hanem ezek szolgálnak táplálékul nagyon sok más állatfajnak. Vagyis egy olyan biomassza, amelyre az egész ökoszisztéma támaszkodik – értett egyet a szakértő.

Az édesvízi rovarfajok némi növekedése hátterében elsősorban a mezőgazdasági termelésben alkalmazott nagyobb mennyiségű műtrágya használata állhat. Ez a talajból kimosódva ugyanis növeli a vizek szervesanyag-tartalmát, ami okozhatja egyes vízi szervezetek mennyiségének a növekedését is, mások azonban pusztulásnak indulhatnak, mert ez megváltoztatja az oxigén-, akár a fényviszonyokat is – tette hozzá a Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.