Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatbázisa szerint április 30-ig összesen 101 különböző vakcina fejlesztését jelentették be, ezek közül 7 oltóanyag lépett már legalább az első klinikai fázisba. Ezek három különböző módszert alkalmaznak – írja a Qubit, amely többek között azt járta körbe, hogy melyek a legígéretesebb oltóanyagok és mik az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusai.
1. Vírust tartalmazó vakcinák
Bár a legyengített vírust tartalmazó vakcinák közül egyelőre még egy sem lépte át a preklinikai fázist, két olyan (egyaránt kínai) kutatás is a klinikai szakaszba lépett már, amelyben inaktivált vakcinával dolgoznak.
A pekingi székhelyű Sinovac Biotech volt az első a koronavírus elleni vakcinákat fejlesztő szervezetek közül, amely sikeres állatkísérletről számolt be. A cég április 16-án kezdte meg a 144 fős klinikai vizsgálatot, amit hamarosan újabb 600 fővel bővítenek, de a vizsgálat lezárását így is csak december 13-ra tervezik.
A kínai állami gyógyszeripari vállalat, a Sinopharm és egy vuhani biológiai intézet által közösen fejlesztett inaktivált vakcina a 96 fős, biztonságosnak ítélt első fázis után hamarosan a másodikba léphet, de azt a kínai kutatók is elismerték, hogy legalább egy év lesz, amíg elkészülhet a vakcina hatékonyságáról és biztonságosságáról szóló tanulmány.
2. Vírusvektoron alapuló vakcinák
Ezen eljárás során a veszélyes vírus egyes részeit kódoló géneket egy ártalmatlan, korlátozott fertőzőképességű vírussal juttatják a szervezetbe, és az így megfertőzött sejtek maguk termelik meg az immunrendszert felkészítő, a veszélyes vírusra jellemző molekulákat.
Ezzel a technológiával jelenleg két kutatócsoport folytat klinikai vizsgálatot, és mind a kettő nem replikálódó vírusvektorral próbálkozik.
A sanghaji székhelyű CanSino Biologics és egy két néven is ismert állami szervezet közös projektje volt a világon az első, amely a második klinikai fázisba lépett. Az előzetes eredmények olyan biztatóak lehettek (közzé ugyanis nem tették őket), hogy április 12-én elkezdődhetett a második klinikai fázis is – a végső eredményeket 2021. január 31-re jósolják.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetben az első klinikai fázis április 23-án indult. A rézuszmajmokon végzett kísérletek sikeresek voltak, és ha a humán klinikai vizsgálatok is hasonlóan biztató eredménnyel járnak, a kutatócsoport korábbi tapasztalatai miatt akár még idén elkészülhet a SARS-CoV-2 elleni védőoltás.
3. Nukleinsav-alapú vakcinák
Az RNS- és DNS-alapú vakcinák biztonságosak, és könnyen előállíthatóak – jegyzi meg a portál – amely során a vírus helyett nem sejtmagi örökítőanyaggal viszik be a vírus valamilyen fehérjéjét kódoló gént a szervezetbe.
A nagy amerikai gyógyszercégek elsősorban ezzel a technológiával próbálkoznak, ráadásul mindkét altípussal eljutottak már a klinikai fázisig.
Az immunterápiás fejlesztéseiről ismert Inovio Pharmaceuticals áprilisban lépett a 40 önkéntessel induló első klinikai szakaszba a DNS-alapú vakcinájával. Bizakodnak, hogy a nyár közepére már meglehetnek az előzetes eredmények a SARS-CoV-2 vonatkozásában is, bár csak 2021 áprilisára várható a teljes körű vizsgálat lezárása.
A massachusettsi székhelyű Moderna volt a világon az első, amely klinikai vizsgálatot indított az új koronavírus elleni oltóanyag tesztelésére, és a március 3-án kezdődött, 45 fős első fázis eredményeiben annyira bízik a cég, hogy április 28-án már be is adta a jelentkezését a második fázisra, amelyet 600 felnőttkorú önkéntessel végeznének el. A teljes vizsgálatot hivatalosan 2021 júniusára zárhatják le.
A német BioNTech, a kínai Fosun Pharma és az amerikai Pfizer közös projektje is megkezdte az első humán fázist április 20-án. A négy különböző RNS-alapú vakcinát először körülbelül 200 főn tesztelik, míg kézzel fogható eredményeket 2021-re ígérnek.
A koronavírus egy külön műfaj
A Queenslandi Egyetem immunológusa szerint a koronavírusok mindig is feladták a leckét a vakcinafejlesztő kutatóknak, mivel ezek a vírusok a felső légutakat fertőzik, és ezt a területet nehezebben védi az emberi immunrendszer.
Ian Frazer magyarázata szerint egy koronavírus elleni vakcinának gyakorlatilag a szervezeten kívül kellene kiiktatnia a vírust. Ez azért különösen nehéz, mert a felső légutakban csak a külső, vagyis a hámsejtek fertőződnek meg, így sokkal gyengébb immunválaszt indítanak el, ezért a vakcinának is sokkal nehezebb célba venni a fertőzött sejteket.
Az immunológus szerint a fehérjealapú vakcinák fejlesztése tűnik a legígéretesebbnek. Emellett potenciális kvázi-vakcinaként említi a fertőzésen már átesett személyektől vett antitestek átültetését, például vérplazmán keresztül.
.jpg)
