Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Revere,  2018. január 5.Hóesésben gyalogló nő a massachusettsi Revere városban 2018. január 4-én. Az Egyesült Államok számos tagállamában havazik, hurrikánerejű szél és sarkvidéki hideg tombol. (MTI/EPA/CJ Gunther)
Nyitókép: MTI/EPA/CJ Gunther

Hihetetlen pusztítást okozott a szélsőséges időjárás

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 62 millió embert sújtott tavaly világszerte a szélsőséges időjárás, az ember okozta klímaváltozás miatt kétmillió embernek kellett elhagynia otthonát.

35 millió embert sújtottak az áradások és több mint 1600 ember halála írható a hőhullámok, erdő-és bozóttüzek számlájára Európában, Japánban és az Egyesült Államokban - olvasható a szervezet éves jelentésében a klíma állapotáról. A dokumentumot csütörtökön hozták nyilvánosságra New Yorkban.

A jelentés készítői felhívták a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás hatással van az élelmezés biztonságára, a migrációra és az emberi egészségre, utóbbi esetében különösen a szélsőséges meleg és a levegő minőségében bekövetkezett változás.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára a jelentést ismertetve emlékeztetett a Mozambikot, Malawit és Zimbabwét minap sújtó Idai ciklonra. "Az Idai áldozatai megszemélyesítik azt, miért van szükségünk a fenntartható fejlődésnek, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak és a természeti csapások kockázata csökkentésének globális programjára" - hangoztatta.

A jelentésében a világszervezet felhívta a figyelmet arra, hogy

tavaly mintegy 1 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a Földön, mint az iparosodás korának kezdetekor,

és az elmúlt négy év volt a legmelegebb az időjárási feljegyzések kezdete óta.

"Egyre markánsabbak a klímaváltozás mutatói: a légköri szén-dioxid szintje, amely a WMO első, 1994-ben közétett jelentése idején 357,0 ppm volt, folyamatosan növekszik, és 2017-ben elérte a 405,5 ppm-t." A tengerszint emelkedése felgyorsult, 2018-ban 3,7 milliméterrel volt magasabb a tengerszint az előző évihez képest. Az északi-sarki jég kiterjedése jóval az átlag alatt volt.

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt - a szárazság, áradások, viharok következtében -

kétmillió embernek kellett elhagyni otthonát,

ami azt jelentette, hogy 2018 volt az az év, amikor a legtöbb embert kényszerítettek helyváltoztatásra a természeti katasztrófák - olvasható a jelentésben.

A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra veszélyezteti az alultápláltság felszámolására irányuló globális erőfeszítéseket is. Az alultáplált emberek száma 821 millióra növekedett az ENSZ adatai szerint, részben az 2015-16-os El Nino időjárási jelenség okozta súlyos szárazságok miatt.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter dokumentumokat mutatott be: az Orbán-kormány migránstábort kezdett építeni

Magyar Péter dokumentumokat mutatott be: az Orbán-kormány migránstábort kezdett építeni

Magyar Péter szombaton reggel 9 órai kezdettel rendkívüli sajtótájékoztatót tart, mint a Facebookon fogalmazott, „az Orbán-kormány egyik legnagyobb hazugságáról.” Bemutatta a jegyzőkönyveket: a 2024. augusztus 21-i kormányülésen az Orbán-kormány először írta le a vitnyédi migránstábor szükségességét. Itt a 2024-es magyar kormányülés hivatalos jegyzőkönyve szerint „2026-ra szükséges kiélezni a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az EU nem alkalmas az élvonalbeli innovációra? Nobel-díjas professzorok vitatták meg, miért döcög az európai gazdaság

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az USA és Kína között zajló – az AI uralásáért folyó – verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt az egyik fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×